|
|
 |
LvT
2002-01-06 19:38:10
|
113
|
Kedves Sajka!
Összevontan válaszolok:
> > Ebből latinosították Hungarus melléknevet, amely a világban a magyarok elnevezéseként elterjedt.
> És honnan ragadt az elejére az a H?
Már az "gyanús", hogy 'h' csak a latin alakban van: az összes többit 'h'-s nevet a latinra lehet visszavezetni. A magyarokkal közvetlen kapcsolatban lévő népek 'h' nélkülo alakot használnak a lengyel-orosz páros kivételével, ahol szókezdő 'o' előtt nem kivétel nélküli az 'v' protézis (vö. orosz voszem 'nyolc' a "szabályszerű" oszem helyett).
Hogy az eredeti kérdésedre feleljek, a Hungaria névalak magyarországi forrásban csak 1137-ben fordul elő először. Ezt megelőzőleg azonban a X. és XI. sz-ban francia- és olaszországi szerzők használják. A 'h'-t tehát az alábbi okok tehették az *Ungaria elé:
- Erre az időszakra a francia és az olasz nyelvből már eltűnt a 'h' hang, ezeknek a szerzőknek ez a betű csak grafikai elem volt. A mai francia ortográfiából is idézhetünk sok ilyen un. inetimologikus 'h'-t, pl. haute 'magas' < lat. altus, huile 'olaj' < lat. oleum. Ezeknél 'h' van annak ellenére, hogy "utána tudtak volna járni" annak, hogyan kell helyesen írni, de a Hungaria esetén erre nem volt lehetőség.
- Nyugatra görög nyelvű közvetítéssel kerülhetett a név (két legkorábbi előfordulása bizánci görög forrásokban található). A görög helyesírás máig megköveteli minden magánhangzóval kezdődő szó esetén az ún. gyenge hehezet, azaz a nem ejtett 'h' feltüntetését. Ezzel szemben áll az ún. erős hehezet, azaz az ejtett 'h', mely azonban a bizánci korra már elnémult. Ez a két jel nem betű, hanem ékezet, és nem nagyobb a különbség köztük, mint a mi '6'-os ill. '9'-es alakra hajazó aposztrófjaink között. A kettős írásmód tehát már a nyugatnak a nevet átadó nyelvben kialakult. A latinban végülis a 'h'-s, a görögben a 'h' nélküli (azaz a gyenge hehezetes) alak stabilizálódott.
- A nyugati 'h'-s variáns elterjedésében (de keletkezésében nem) szerepet játszhatott a hasonló hangzású hun népnév analógiás hatása, illetve az, hogy hunnak is nevezték a magyarokat, mint a szteppei népeket akkor általában.
Elhinni elhiszem, de levezetni sehogy se tudom! Hogyan lett Bereg+Ung-ból Bergengócia?!
A magyar közigazgatási latinban a helynevek melléknévi alakjának leggyakoribb képzője az -ensis, így Bereg vármegye comitatus Beregensis/Bergensis, míg Ung comitatus Ungensis alakban szerepel. Ezek az alakok a jelen etimológia esetében összevonva szerepelnek: comitatus Bereg-Ungensis, melyhez "országnevet" képeztek: Bereg-Ungentia /e: beregungencia/, amely nyert aztán a nép ajkán "elviselhetőbb" formát.
Nem lehetne-e, :) hogy talán mégis Bregenz?
Mint írtam, elfogadhatónak tartanám, ha ilyen etimológiai felmerülne, de eddig nem merült fel (pl. az 1997-es kiadású Földrajzi nevek etimológia szótárában [FNESz] a Bregenz címszó alatt sem szerepel Bergengócia, míg az Enns szócikkben ott az Órperencia). Én magam ezen kérdéssel nem foglalkoztam, csak referenciaművekből ollóztam. A Bregenzből való eredettel az az elsődleges baj, hogy semmi sem történt ott, amely indokolná, hogy népmesei motívummá híresedjen el. Az etimológia nem csak hangtani levezetésekből áll, hanem a szemantikai megfelelések vizsgálatából és a forrásadatolásból is.
Mellesleg én eddig mindig azt hallottam, hogy az "Óperencia" eredete jóval későbbi: az osztrák-magyar közös katonáskodás korából volna eredeztethető
A fent említett FNESz a TESz alapján egy 1773-as adatot hoz első forrásként (amely megengedi, hogy legyen még ennél korábbi előfordulás is). Ez ugyan éppen a közös katonáskodás elejére esik, de az adat "Operentziás tenger"-ről beszél, így az Ober-Enns átvételének ennél korábban kellett történnie, mivel a mitologizálódás végbemenetelének is idő kell. A másik régebb múltba utaló érv pedig már előjött az előbb Bregenz kapcsán: Enns városa és az Enns folyócska legutóbb a Árpádkor elején jutott említésre méltó szerephez. Ugyan az Enns-völgyi-Alpok karakteres csúcsait éppen meg lehetne feleltetni az Üveghegynek, de akkor is ott a kérdés, miért éppen ezt a 2000 m fölé alig nyúló vonulatot érte a megtisztelő szerep? Mindazonáltal persze lehetséges, hogy ezen elemek János Vitézben megfigyelhető konstellációja k.u.k eredetű, de maguk az elemek (az Óperencia és az Üveghegy) régebbiek. |
|
 |
Pivovar
2002-01-03 21:58:53
|
112
|
A Bregenz~bergengóc hasonlat egyrészt a veszprémi 'lengyel' piacon időnként felbukkanó "Elektro Bregenz" (osztrák) gyártmányú lomtalanított elektronikai termékek neve okán (ugye, nem csak a lexikonokból dolgozunk :-), másrészt a jórészt osztrák/német cimboraság, na meg az amatőr etimológus (itt én) gyanakvása folytán ugrott elő... Ez mind csak megérzés, de míg én megérzésekből, addig LvT tényekből indul ki (úgy hiszem), így inkább neki higyjetek - de ellenőrizzétek: ha tudjátok :-)
És elő a megérzésekkel.. :-)
|
|
A hozzászólás:
 |
Sajka
2002-01-02 22:48:25
|
111
|
Bergengócia: Önmagában a Bregenz városnévből való eredet elképzelhető lenne, a baj ezzel csak az, hogy semmi sem indokolja, hogy ez a városnév ennyire elhíresüljön. Inkább azt valószínűsítik, hogy a régi debreceni diáknyelvből származik Bereg és Ung vármegyék latinos nevének összevonásából.
Elhinni elhiszem, de levezetni sehogy se tudom! Hogyan lett Bereg+Ung-ból Bergengócia?!
Nem lehetne-e, :) hogy talán mégis Bregenz?
Mellesleg én eddig mindig azt hallottam, hogy az "Óperencia" eredete jóval későbbi: az osztrák-magyar közös katonáskodás korából volna eredeztethető, az üvegheggyekkel együtt, amivé a hófödte Alpok alakultak volna a hazatért katonaviselt mesélők ajkán... Ebbe a szituációba már elég jól beleférne a Bregenz-ből eredeztetett Bergengócia is... Naa, lécci, lécci! :))) Persze ha korábbi adatok is vannak a szavakra, az pech... |
|
Előzmény:
 |
LvT
2001-12-28 14:17:51
|
96
|
Bergengócia: Önmagában a Bregenz városnévből való eredet elképzelhető lenne, a baj ezzel csak az, hogy semmi sem indokolja, hogy ez a városnév ennyire elhíresüljön. Inkább azt valószínűsítik, hogy a régi debreceni diáknyelvből származik Bereg és Ung vármegyék latinos nevének összevonásából. Ez a vidék már abban az időben is periférikusnak számított, mintha az ottaniak egy másik országból jöttek volna. (Ma is csak akkor szerepel a vidék a híradásokban, ha árvíz van, vagyis akkor, amikor Banglades is...)
Mind az enyhe provincializmusra, mind a latinnal kevert korabeli nyelvhasználatra jellemző a Bereggel később összenőtt szomszéd vármegye képviselőjének kirohanása: Eb ura fakó, Ugocsa non coronat. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|