Érdekes írást olvastam a mai Népszabó sportrovatában.
Aki lusta elolvasni: végtelenül megbántódnak, mert a Nemzeti Sport azzal vádolja őket, hogy 1974-ben hazudtak. Azt mondták, hogy Kű börtönben van, pedig nem volt.
Erre a mai zsurnaliszta beidézi a huszonöt évvel ezelőtti számot, ami pont az ellenekzőjét írja: Kű fellép valamelyik csapatban.
És hát ígymegúgy, ejnye Nemzeti Sport.
Namármost.
Ha a Népszabadság mindig igazat mondott volna a hetvenes években, akkor sem érteném ezt a túlérzékenységet. Így meg aztán pláne nem.
Vagy most olyan büszkék arra, hogy akkor egyszer igazat mondtak?
Ugyanmár!
a cikk:
Ej, mi a Kű?
Kű Lajosról írt szombati számában a Nemzeti Sport, s egyebek közt ezt említette meg az 1972-ben még – magyar válogatottként – az Eb négyes döntőjében és az olimpiai döntőben szerepelt, majd 1978-ban – immár az FC Bruges kivándorolt játékosaként – BEK-finalista futballistáról: „Amint lejárt az emigrációban rárótt eltiltás, (...) a Wembleyben találta magát a Bruges–Liverpool BEK-döntőn. Az akkori Népszabadság szerint börtönben volt, ezért igen meglepődtek a magyar tévénézők, amikor az élő közvetítésben felismerték...”
A tévénézők, ha olvasták a Népszabadságot, nem lepődtek meg Kű megjelenésén.
Mi annál inkább a Nemzeti Sport állításán.
Noha 1978-ban újságunk mai sportrovatának egyetlen tagja sem dolgozott a lapnál, tartozunk annyival az igazságnak – s nem utolsósorban Lukács Lászlónak, az akkori sportrovat nemzetközi tekintélyű, a világhírű szaklapot, a France Footballt is évtizedekig tudósító vezetőjének –, hogy felidézzük a hiteles változatot.
Szóval az 1978-as BEK-döntő reggelén ez jelent meg a Népszabadság sportoldalán: „Ma, szerdán a szombati angol kupadöntő után újra nagy mérkőzés, az EK-döntő színhelye lesz a londoni Wembley stadion. (...) A találkozóról a Magyar Televízió 20.55 órai kezdettel ad közvetítést. Ha a Bruges nyerne – a csapat egyik játékosa a Magyarországról évekkel ezelőtt eltávozott Kű Lajos is –, akkor első ízben kerül belga klub neve a kupára.”
Másnap a Népszabadság részletes beszámolót közölt a döntőről, természetesen mind a Bruges összeállításában, mind a tudósításban megemlítve Kű nevét. Igaz, némi kritikával illette a támadó középpályást, megjegyezve: „A Bruges remekül védekezett, ügyesen adogatott, bár támadói – Simonsen és Sörensen között Kű Lajos – nem jelentettek veszélyt.”
Tekintettel arra, hogy az FC Bruges 1-0-ra elvesztette a meccset, ráadásul Kűt a 60. percben – nyilván nem politikai indíttatásból – lecserélték, a bírálatot csakis szakmainak lehet tekinteni.
Nem úgy, mint a Nemzeti Sport „oldalvágását”.
H. I.
|