|
|
 |
LvT
2001-12-14 10:00:55
|
16
|
Ha már a basztatások tipizálásánal tartunk, érdemes lenne distinkciót tenni a "valamiféle hatalommal bírók nyelvi kulturálatlanságának" tekintetében is :-)
Vagyis: valószínűleg a hatalommal bírók esetén is meg kellene különböztetni a 'szintaktikai' és a 'szemantikai' nyelvi kulturálatlanságot.
Úgy vélem, hogy még ezzel a populációval szemben sem indokolható a basztatás, ha csak az előbbiről van szó, tehát pl. sük-süközik, mellérendelő értelemben használja az amely kötőszót, idegen szavakat használnál, stb. (Természetesen eltekintve attól az esettől, amikor ilyen egyedek tiltják meg a sarki fűszeresnek a market szó használatát, miközben ők az országimázson ügyködnek...) Ebben az esetben ők is mint "szociológiai anamnézissel" rendelkező egyének szerepelnek, így védettek.
A basztatásnak arra kellene kiterjednie, amikor a közlésnek nincs tartalma, illetve széndékoltan úgy fogalmazódik meg, hogy a recipiens ne érthesse meg. Ez minősülhet bűnszövetkezetben elkövetett előre megfontolt cselekménynek.
Azonban ez utóbbinak nincs sok köze magához a nyelvhez, csak annyi, hogy ez az eszköz, amivel elkövetik. És ez elkövethető "nyelvhelyességileg" teljesen korrekt formában is. |
|
 |
Kis Ádám
2001-12-13 15:09:20
|
15
|
Van vízszintes basztatás is, amelyik azért igen rossz, mert ilyenkor az egyik fél igyekszik magát magasabbrendűnek feltüntetni.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
ZsB
2001-12-13 12:45:58
|
14
|
Kedves Ádám!
Nagyon egyetértek. Meg azzal is, hogy "nem a nyev romlik, hanem az emberek véleménye egymásról" (megjegyezni érdemes mondat). A basztatást azért ragoznám kicsit. Azt hiszem, ami illetlen, sőt erkölcstelen, az a "lefele" basztatás. A "fölfele" basztatás azonban jogos és hasznos (bár nem tudom mennyire hatékony) kritikai eszköz. Azokra az egyedekre gondolok, akik valamiféle hatalommal bírnak, és e hatalom gyakorlásának nyelvi eszközei is vannak (politikus, újságíró, reklámszakember stb.). Az ő nyelvi kulturálatlanságukat basztatni kell. Nem a "nyelv védelme" okán, hanem mert a kuturálatlanul kommunikáló hatalom feltehetően más eszközeiben is kulturálatlan, és az veszélyes. |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2001-12-12 21:36:18
|
13
|
Kedves Zoli Bacsi!
Eddig még nem volt szerencsém a nyelvromlás tudományos deffiniciójához, mint ahogy a nyelv minősége sem igazán értelmezhető dolog. A sivatagi példád egyszerűen pszichológiai képtelenség. Ilyen nincs, a valóság ezzel éppen ellentétes. A szókincs igen nehezen "felejtődik" el, a szavak messze túlélik a fogalmakat. A felvetésed egyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy a nyelv akkor romlik, ha képtelen betölteni a szerepét. Mint Rumci írta, ez csak akkor következik be, ha az ember úgy általában hanyatlásnak indul, az emberiség elkezd intellektuálisan leépülni. Azaz nem a nyelvromlással terjed a butaság, hanem épp ellenkezőleg, az elbutulás jele a nyelvromlás. Szerinted megindult az emberiség (netán valamilyen, nyelvével jellemezhető embercsoport) általános (minden egyedére kiterjedő elbutulása)?
Itt szeretnék LvT-hez csatlakozni, mély szarkazmust érezve ki e szavaiból:
"Szerintem a nyelvi arisztokráciának mindig is rossz véleménye volt a nyelvi plebszről, már ami azt a kort illeti, amióta a nyelvi és a nemzeti identitás kontaminálódik." Bár ebben a megjegyzésben jelen vannak az igazság csírái, azonban a dolog ennél emberibb, általánosabb. Úgy gondolom, a nyelvi basztatás alapja semmi egyéb, minthogy vannak emberek, akik feljogosultnak érzik magukat, hogy más embereket basztassanak. Azért, hogy hogy beszél, azért, hogy kinek drukkol, azért, hogy hogy eszi, no meg, miért kövezeten alszik, és miért nem paplanos ágyban. Egyszóval, szeretnék visszatérni eredeti gondolatomhoz, nem a nyeévi arisztokrácia és a nyelvi plebsz, hanem az önjelölt hatalmasok és a magukat sehova nem jelölők viszonyának romlásáról szól mindaz, amit a nyelv romlására fognak.
Kis Ádám
u.i.: basztat, ismert közszó, ezúttal terminusként használva: fölényesen, bántóan és rendszeresen rendreutasít.
K.Á. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|