|
|
 |
Zoli Bacsi
2001-12-16 18:38:29
|
27
|
Kedves Rumci,
A válasszal kicsit lemaradtam: elnézést kérek.
"Tegyük fel, hogy ennek az az oka, hogy az adott sivatagi populációban a természettel kapcsolatban lev?k száma (homokfeldolgozók stb.) jelentékenyen csökkent, és az informatikusok száma n?tt."
Az én fejtegtésem NEM az ilyen esetekre vonatkozik.
Hanem az olyanokra, amikor kifejezetten értelmük van a finomabb distinkcióknak, mégis a primitívebb, leegyszerűsítő, kevésbé szofisztikált szimbólumok terjednek. Sőt, az "egyszerűsödés" merőben téves közös nevezők alapján operál. Ez itt a baj.
Nem arról van ugyanis szó, hogy a valóságnak egy bizonyos része már nem bír akkora társadalmi-tudati relevanciával, hogy nyelvi szinten feleslegessé váljanak a finom különbségek.
Nem. Rossz divat az egész.
A topicot előre lendítené, és a résztvevőket gondolkodásra serkentené, ha valaki a régmúltból is tudna hozni példákat a nyelvi szemétre. Pl. a múlt századból van-e ismeretünk rossz, primitív nyelvi divatról, ami vagy a) fennmaradt, rögzült; b) elmúlt?!
(Figyelem: nem a nyelvújítás elvetélt kísérleteire gondolok...) |
|
A hozzászólás:
 |
rumci
2001-12-12 20:31:24
|
12
|
1. Miért lenne bárminem? (nem[csak] nyelvi) romlás, ha egy sivatagi nép a homok kevesebb változatát tudja megkülönböztetni? Tegyük fel, hogy ennek az az oka, hogy az adott sivatagi populációban a természettel kapcsolatban lev?k száma (homokfeldolgozók stb.) jelentékenyen csökkent, és az informatikusok száma n?tt. Ezt semmiképp sem tekinteném elbutulásnak, mégis az általad vázolt helyzetet idézi el?.
2. Er?s ellentmondást érzek a 3. és az utolsó bekezdésed között. Ugyanis a nyelv által leképzend? valóság az agyban van, tehát ha az utóbbi egyszer?södik, és ezt követi az el?bbi, akkor a definíciód szerint nincs ?nyelvromlás?. Márpedig a nyelv (legalábbis a saussure-i tanok értelmében) a tudati valóság és a hangalak közti összeköt?, azaz az elbutulásnak köze nincs a nyelvhez. (Arról nem szólva, hogy általános elbutulásról nem beszélnék; ugyanis szinte vizsgálhatatlan a kérdés; még a szinkrón intelligenciamérésre sincsenek kultúrafüggetlen eszközök.) |
|
Előzmény:
 |
Zoli Bacsi
2001-12-12 18:39:09
|
11
|
A nyelvromlás kritériumainak EGZAKT megfogalmazását nyilván szakembertől várhatjuk. Magam nem vagyok nyelvész, bár kétségtelen, hogy nagyon érdekel a nyelvészet.
Szerintem hangosan gondolkodni jobb, mint elhárítani a választ, úgyhogy első kísérlet:
Nyelvromlás minden olyan folyamat, ami a társadalmi valóság szimbolikus leképezésére használt nyelvi eszközök sorvadását vonja maga után, miközben maga a nyelvileg leképezett társadalmi valóság nem lesz kevésbé differenciált.
Mindig vissza tudok térni a bevezetőben említettekhez: nem arról van szó, hogy most valami fejlődés nyomán "találóbb", "jobb", "korszerűbb" szavakkal szimbolizálják ugyanazt, hanem a nyelvi eszközök differenciáltsága szenved csorbát.
A nyelvészek által közkedvelt "sivatagi" példával: nyelvromlás lenne, amennyiben a "homok" jelenséghalmaz nyelvi leképezésére használt szimbólumok közül a sivatagi népek egyre kevesebbet és kevesebbet használnak MINDAMELLETT, hogy az őket körülvevő valóság (sivatag/homok) differenciáltsága nem csökken, vagyis ugyanannyi "fajta" homok veszi őket körül, csupán már sokkal kevéssé tudnak különbséget tenni az egyes változatai (manifesztációi) között.
Az intelligencia, illetve bárminemű TUDÁS ismérve a MEGKÜLÖNBÖZTETÉSRE való képesség. Minél magasabb fokú a megkülönböztetés, annál magasabb fokú a tudás szervezettsége, a megszerzett ismeretek kombinálhatósága.
A nyelvromlással a butaság is terjed. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|