Keresés

Részletes keresés

Zoli Bacsi Creative Commons License 2001-12-09 21:06:13 4
"nem azt mondom, hogy minden ember hülye, hanem, hogy azzá tehető."
"A nyelvi szeméthez pedig hozzá kell szokni, de semmiképpen nem szabad átvenni. Így, ha ugyan rétegnyelvként is, de van esély arra, hogy fennmarad a régi jó nyelvtan."

Maximálisan egyetértek, ugyanezeket gondolom.
Továbbá meggyőződésem, hogy a helyes beszéd nem az, ami nyelvtankönyvszagú, hanem ami tele van élettel, egyéni színnel, humorral, ötletességgel.
Olyan dolgokkal, amiket a nyelv szeméthegyet dagasztókban nem találunk meg.

A hozzászólás:
Smart Creative Commons License 2001-12-06 22:43:54 2
Csak néhány apróság (osztálytársaim beszélgettek...)
- Mi a táp Eszti?
- Neeem, az északi FÉLTEK, és nem félteke.
- Dobj egy mélt, ha kell a telcsó.

És így tovább, és így tovább. :)
Zolibácsi' kérdésedre igen egyszerű a válasz. A 90-es évek előtt (noha én még akkor nagyon fiatal voltam, jogosan mondhatod, hogy nem tudhatom) nem volt ennyire jellemző a népbutítás. A XXI. század eleje a primitív emberek világa. Lassan már csak az interneten folyik majd a 'társalgás', a könyvek 'ki fognak menni a divatból', és a TV bambulásán kívül a kor emberének egy része nem fog tudni mást csinálni. Félreértés ne essék, én nem azt mondom, hogy minden ember hülye, hanem, hogy azzá tehető. (Méghozzá milyen könnyen, nézz csak körül az utcákon, a tereken.) A nyelvi szeméthez pedig hozzá kell szokni, de semmiképpen nem szabad átvenni. Így, ha ugyan rétegnyelvként is, de van esély arra, hogy fennmarad a régi jó nyelvtan. Üdvözlettel: Anna

Előzmény:
Zoli Bacsi Creative Commons License 2001-12-06 01:57:30 -
Nem a trágárságról,
nem az idegen szavak burjánzásáról,
nem a nyelvtörvényről pro vagy kontra,
nem a szlengről,
nem a helytelen kiejtésről,
nem a rossz helyesírásról

- hanem a NYELVI SZEMÉTről szól ez a topic.

Arról, hogy egyre fullasztóbbak a primitív panelek és töltelék-elemek a mindennapi beszédben, sőt egy ideje írásban is. Az elmúlt 10 év során egyre nagyobb teret nyertek az olyan, talán a lazaság látszatának szándékára visszavezethető szánalmas, primitív panelek, mint pl.

- az egy DOLOG (az EGY dolog (- az pedig egy MÁSIK) helyett);
- délután kettő óra magasságában;
- sacc per kábé;
- bevállal / behal / befárad / be~, stb;
- szexel;
- pasi;
- népszavazok / közvéleménykutatok / népielégdetlenkedek, stb. (főnévi képzős alak egyes szám 1. személyesítése, vagy mi),
- stb.

A sor hosszú, majd talán lesz alkalom számba venni egyebeket is.

Úgy gondolom, hogy a bevezető elején idézett nyelvi jelenségek mellett jól elhatárolható kategóriát képez ez a bizonyos nyelvi szemét. Ha definiálni kéne, akkor úgy közelíteném meg, hogy divatosnak, csipetnyi lazaságnak gondolt frázisokról van szó, amivel egyes emberek (sajnos, mind nagyobb számban) igyekeznek látszólag informális, valamanneiyre bizalmas légkört teremteni, egyfajta "jófejség"-kellékként - persze inkább ~pótlékként.

Megfigyeléseim alapján a sok nyelvi szeméttel rendelkező emberekben van a legkevesebb egyéniség. Paradox módon ugyanakkor az ilyen emberek azt hiszik, hogy jófejnek látszanak. A kereskedelmi média primitívebb része (sok rádió, bulvárlap, női magazinok, férfi magazinok, TV-játékműsorok) pedig csak hozzájárul a terjedéséhez.

'90 előtt sokkal kevesebb ilyen volt...
Ma miért ennyire elterjedt a nyelvi szemét?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!