Amióta az eszemet tudom, mindig azt hallottam, hogy a román diplomácia mennyivel jobb, eredményesebb. Hogy a románok körmönfont politikusok, szemben a magyarokkal...Hogy a románok telitömik a maguk propagandaanyagaikkal a külföldi könyvtárakat, a konferenciákat stb.
Ezekkel az állításokkal szemben a következőket tapasztaltam:
1. Számtalan külföldi szakmai és politikai konferencián vettem részt. EGYETLEN alkalommal sem találkoztam román propagandaanyagokkal. EGYETLEN alkalommal sem találkoztam olyan nyugati döntéshozóval, aki ne ismerte volna el Mo. tízéves politikai és gazdasági küzdelmét- az esetek többségében azonban úgy láttam, hogy Romániaval kapcsolatban számos olyan kifogást is megfogalmaztak (emberi jogok, ökológia, bűnözés stb.) amelyet velünk kapcsolatban nem, vagy csekélyebb mértékben hangoztattak.
2. Kétségtelen, hogy hazánk nemzetközi megítélése, integrációs helyzete jelenleg kedvezőbb, mint Romániáé. Akkor miért él még mindig bennünk "az ügyes román diplomácia" mítosza? Hiszen az valóban mítosz, maguk a románok szeretnék magukat tekintélysnek látni, mint akkor, amikor reálpolitikai érdekektől indíttatva a nyugat elismerte a Ceusescu-rezsimet.
A románok 1920-ban diplomáciai győzelmet arattak fölöttünk, csakhogy ma 2001-et írunk, változnak az idők.
3. Miért vagyunk kishitűek? Miért űzünk mitológiát a saját kicsinységünkből, amikor már sem kicsinyek, sem poltikai, sem gazdasági sem kulturális értelemben nem vagyunk rosszabb helyzetben, mint a balkanizálódott Románia? Miért hisszük, hogy a román diplomaták ügyesek, amikor éppen napjainkban változik a helyzet? |