"Azért nem jó, mivel a névelőhasználat és a birtokos szerkezet jelölésének megszilárdulása a birtokoson kb. egyidős."
Gondolom, láttad, amikor szilárdult.
A tetőnek alatta meglehetősen régi forma. A Pécsett, Győrött stb. verziót viszont még az ott lakók se használják. Az, hogy az alatt, itt stb.-ben van 2 t, semmit nem jelent, az általad felhozott finnben pedig egyik helyhatározóban sincs -t, még egy sem (illetve kezdőbetűként igen). A felhozott ragok egyike sem felel meg a magyar (szerintem műmagyar) -tt-nek.
A könyvízt arra hoztam fel, hogy nem tudásod van, hanem könyveid. Mondjuk a finnről vitázni pl. az enyémhez hasonló tudással sem lehet (még a 8 évvel ezelőttivel sem, annak pedig már igen halvány töredéke van csak meg, alig pár szó meg egyszerűbb/gyakoribb rag), a tiéddel meg végképp, ennek ellenére lekapsz egy könyvet a polcról, és vitába szállsz. Gratulálok. Remélem, nem minden nyelvész így csinálja (illetve félek, hogy igen, azért hangzanak el a szájukból időnként oltári nagy marhaságok). Például megnézném azt a nyelvészt, aki ilyen könyveket ír úgy, hogy beszél legalább középfokon legalább 5-6 finnugor nyelvet. Mert ha nem, akkor nem csoda, hogy rengeteg a melléfogás, amit aztán egyre tovább ragoznak. |