Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
reverenda Creative Commons License 2001-11-07 11:00:09 30
Igen, en is pont igy gondolom a varazslos peldadat.

Megint a konyv terminologiajat kovetve: ott az igen ertelmes kozosseg mar egy termeszettudomanyos ertelemben vett egyseges reteget alkot. Ami retegben a termeszettudomanyos kutatas olyan, mint ma nalunk a jatek, a szorakozas: alapveto. Az O tevekenyseguk allandoan boviti az abran a kisebb, ismert lombot. (Azt is el tudom kepzelni, hogy a termeszeti allandoink ertekei, aranyai eppen azert azok, amik, mert Ok kiszamoltak, hogy azoknak kell lenniuk.)

Az lepi meg oket, hogy a Foldon egy ikerlany-parnal megjelenik a spontan vetites, azaz a lanyok "koherensen tudnak epitkezni a fa nagyobb reszebol", vagyis , amit elkepzelnek, az ebbol a reszbol alapozodik meg.

Ami meg oket is megdobbenti, hogy a lanyok altal elkepzeltek (implicit) megalapozasa meg az igen ertelmes vilagban is ismeretlen (-> csoda :), de termeszetesen termeszettudomanyosan megalapozhato... de itt harap a macska a farkaba :)

Meg kell jegyeznem, hogy a lanyok vetitese a Foldon nem az elso eset 2009-ben! Mar elotte is voltak ilyenek! Kik lehettek? :-)

Előzmény:
Purusa Creative Commons License 2001-11-07 02:48:48 29
A hasonlatból számomra a következő derül ki: attól, hogy a varázsló nem képes az általa teremtett dolog mélyére látni, a dolog (álmai asszonya) struktúrája még nagyon is szervezett módon, önmagában koherensen épül fel.

Tehát a varázslóénál fejlettebb (= természettudományos) módszerekkel igenis feltérképezhető. Legyen akár szilíciumalapú.

Azaz még mindig nem látom milyen érvek alapján tételezel egy olyan halmazt a valóságosan létezők halmazán belül, melyre nem lehetnek igazak a természettudományok állításai.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!