|
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2001-10-30 11:49:13
|
100
|
Települések helyragjai:
A -t/tt helyrag az "eredeti", még a finnugor korból származik, de idővel kiveszett a nyelvből, csak maradványai találhatóak meg (pl. ott, ehelytt, -től, nyelvjárási -nótt), többek közt városnevet után. Azonban ez a használat ma már archaikus-irodalmi stílusú, ezért mindig lehet helyette az újabb alakot használni. Hogy melyiket, az tényleg a helyi nyelvi szokások motiválják, de nem minden esetben (ld. később) és vagy egy "90%-os szabály":
Belviszonyt kifejező ragokat (-ban/ben, -ba/be, -ból/ból) használunk:
- kontinensek, országok (kivéve: Magyarország), megyék és régiók nevénél,
- külföldi városneveknél (vö. Bécsben : Pécsen),
- a magyar városneveknél, ha azok a -j, -m, -n, -ny, -i (valamint gyakran a -l, -ly, -r) hangok egyikére végződnek, vagy összetett szavak és az utolsó elemük -szombat vagy -falu.
Külviszonyt kifejező ragokat (-(o/e/ö)n, -ra/re, -tól/tól) használunk a maradék esetekben, azaz ha magyar városnévről van szó, de nem a fenti végződések egyikére végződik.
Azonban természetesen vannak kivételek, melyeket "meg kell tanulni", pl. Puszteszeren de Egerben, Hajdúszoboszlón de Nagykállóban. De nem minden helyi nyelvhasználati eltérést fogadott be a köznyelv, így pl. úgy tudom, hogy a sátoraljaújhelyiek *Sátoraljaújhelyben laknak és nem Sátoraljaújhelyen, ahogy én is használom... |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2001-10-28 23:24:25
|
85
|
| Nem lehet ránézésre megállapítani sajnos sehogy. A helyi nyelvi szokások alakították ki, hogy mely településnevet toldalékolunk -ban, -ben hozzáadásával, és melyeket -n raggal. Némely esetben viszont ezzel lehet különbséget tenni, ahol egybeesik a megye (stb.) neve a településével. Pl. Szolnokon (város), de Szolnokban (megye), Izlandon (sziget), Izlandban (ország) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|