Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
tölgy Creative Commons License 2001-10-25 21:41:14 137
Cucu kedves!
nagyon jó amit irsz! igen, a felkészülés a helyzetek megoldhatóságára-gondolatban-biztosan segít! és a légzés is a testnek, léleknek! betartani tényleg nehéz, de fontos segitő!
az ijedségnél ugye elakad a lélegzet!:-), vagy halálos csendben ha félünk... akkor meg zakatol, zihál a mellkas, szinte hangosan! nemde?
(mikor nem akarjuk, hogy hallhatók legyünk), gyerekkori álmokban ez gyakori érzés volt nálam pl.
és ez a villamos baleset! huuhhhhnekem 12 éves koromban volt hasonló élményem a Moszkva téren, egy fiatallány esett ki az időelőtt nyilóajtón, retenetes volt, nem is szabadulok az emlékétől, és sajnos sokat járok arra, és álmaimban sokat rettegtem a sineshaláltól! már görcsösen félek, és sajnos estem is emiatt(?) sinek között, legutóbb épp a Moszván, az indulni készülő vill. elé, tehát az agyam nem jól küszöböli ki!vigyáznék, de mennyire, és tessék!:-(
üdv:tölgy
Előzmény:
cucu Creative Commons License 2001-10-25 09:12:34 133
Kedves Mumu és a Többiek!
Érdekel a téma engem is, bár nem leszek túl hosszú és ritkán fogok idelátogatni, mert újabban kiszorultam a saját pc-nk elöl a gyerekeim miatt...
Nos, nekem az a véleményem, hogy a közmondás fordítva igaz: jobb megijedni mint félni. A félelem ugyanis megeszi a lelket! "Mindössze" annyi a dolgunk, hogy meg kell tanulnunk lekezelni az ijedtségi állapotot. Persze ez nagy feladat, hiszen ez az állapot minden élőlényben genetikailag benne van és ilyenkor teljesen más a reakció, a viselkedés. Na, éppen ezt kell valahogyan begyakorolni, -szituációkat átélni- hogy ha ebbe a helyzetbe kerülsz, ismerd fel és kezeld le nyugodtan, higgadtan. Minden helyzetre persze képtelenség felkészülni, de a fantáziádra van bízva, mire akarod felkészíteni a lelkedet. Túlzásba persze ezt sem szabd vinni mint ahogyan semmit sem, de tréningezni nem árt. Ügyelni kell, hogy ne csapj át üldözési mániába, mert ez gyakori velejárója. De egy egészséges félelemérzet nem árt, ha kialakul az emberben. Nekem az a titkom, hogy ilyenkor egyenletesen veszem a levegőt mert az fontos, hogy a légzésben ne legyen elváltozás a megszokotthoz képest. Így segíttetem a testemmel a lelkemet.
(Amúgy 10 éves voltam, amikor apukám meghalt téves orvosi diagnosztika miatt, majd 1 év múlva a szemem láttára gázolt el a 6-os villamos egy elélépő idős asszonyt aki teljesen eltünt a szemem elől. Még láttam amint védekezőleg a kezeit magaelé tartja és hallottam a sikolyát, aztán nyoma veszett...)
Nem borzolni akartam a kedélyeteket, de azóta is nagyon vigyázok a közlekedésben és a családomat nem győzöm oktatni a különféle szituációkra.
Hát ennyit szerettem volna elmondani a topic címéhez kapcsolódóan és talán nem voltam off.
Még annyit, hogy sportoljon mindenki a lehetőségéhez mérten, mert az nagyon jól edzi a lelket is és akkor jobban bírjuk a stresszt elviselni.
cucu

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!