|
|
 |
HáBé
2001-10-24 10:37:46
|
37
|
Kedves Zsuzsa!
Sajnos nincs időm nagyon belebonyolódni az okfejtésedbe, ezért csak egy gondolatot ragadok ki belőle:
"Pl ha Darvas Iván mondja a véleményét,neki elhiszem. POnt külföldön voltam amikor egyszer kifütyülték Göncz Árpádot. Akit ha jól tudom életfogytiglanra itéltek. "
Remélem, Darvasnak minden második szavát is elhiszed, ugyanis azt refrénként bigygeszti minden első után. (b+). Göncz: hát, mit mondjak... Vannak 56-os körök (nagyapáim lehetnének-77-ben születtem-), akik egyszerűen PATKÁNYnak nevezik. Tán nem véletlen, hogy a legálságosabb pártnak a szószólója. Tudod, amig Mansfeld Pétert kinozták, és a többiekre is a halál várt, Árpibácsihoz angoltanár járt be. Ezt ugyan tagadja, de hitelesebbek a megerősitő források. Mécs Imréről nem is beszélve...
Elképzelni sem tudom, mi történt 45 éve, hisz még kéjes álom sem voltam, de torkomban dobog a szivem, mikor Bajuszt, vagy a többi hőst hallom a rádióban, tv-ben. sajnos még nem telt el annyi év, hogy látványosan elváljon egymástól a hős, az álhős és az áruló. Idén viszont már hallottam -végre- Maléterről 1-2 kedvezőtlen dolgot. Tehát a mitoszok lebontása már elkezdődött.
És mégegy gondolatot engedj meg, kedves Zsuzsa! Én is voltam úttörő, igaz, a végnapjaiban. Úttörővasutasként kezdtem egy törtető, ma jogász ifivel az élemen. Gyermekvasutasként végeztem. Annakidején fennhangon énekeltük (kellett énekelnünk) az alábbi nótát:
Te, ki csendben ülsz a sorban, gyere gondolkozz csak el,
Ez a föld itt minket illet, s nem azé, ki pénzt zsebel.
Törd a keritést, a falakat át
Miénk ez a föld, a tenger és az ég
Jánosé, tamásé, Katiééé, és mindenkié.
Remélem, kis szivecskéd megdobban ezeket a dalokat hallván. Én mindig is utáltam ezt a dalt. Álszentnek, demagógnak éreztem, illetve illetéktelennek azok szájából. akik azt beletömték.
De mikor 94-95 körül a horn-érában, a rablókapitalizmus leglucskosabb korában visszanéztem a vasútra, valahogy ezt nem énekelték. Pedig akkor szivesen beálltam volna a sorba, hogy:
ez a föld itt minket illet, s nem azé, ki pénzt zsebel
talán folyt. köv.. |
|
 |
Conscience
2001-10-23 14:48:05
|
34
|
Kedves Zsuzsa !
Érdekes amit írtál, ezért vitára ( is ) késztet.
Majdnem egy korosztály vagyunk, ezért a mikroközösségek személyükhöz kapcsolható történelem-megélési attitűdjéről nekem is vannak tapasztalataim. Amikor a Best of Kommunism CD hallgatásakor jóleső érzések töltik el szívedet, nem utolsósorban a gyermekkorodhoz kapcsolódó szép emlékek felsejlése okozza ezt.
Az úttörőtáborokban a gyerekek mozgalmi dalokat énekelve, és ideológiai agymosások hallgatása közben teljes szívükből élvezték az életet. Bár nagy valószínűséggel ez sokuknál semminemű mozgalmi utóéletet nem eredményezett, azonban ez az „állapot” a nyugalom és béke, a létbiztonság érzetével együtt rögzült a memóriájukban. Később, ha meghallunk egy korabeli mozgalmi dalt, akkor elsősorban ez a létbéli nyugalom látszata, valamint az elmúlt gyermekkorunk az, amit hiányolunk.
A különbség annyi ember és ember között, hogy vannak, akik beérik az ideológiai alapokon nyugvó hazug rendszer által osztogatott látszólagos kegyekkel, míg mások inkább a szellemi szabadságban élést választják, még az azt kísérő gazdasági sokkhatások ellenére is. A nemzeti függetlenség és a szabadság ( szellemi~, döntési~, vallás~ ) csak azoknak nem jelent semmit, akik még arra is képtelenek, hogy emberi mivoltuk mibenlétét – legalább saját maguknak – meg tudják magyarázni. Minden korban megvannak a „tömegemberek”, akikre az ideológiák megvalósítását építeni lehet. Az ötvenes évek végén a „szocialista internacionalizmus” jelszavával ragadott a kor Kovács 23. Józsefe géppisztolyt, s állt be munkásőrnek, míg ma ifj. Kovács 23. József a fogyasztói társadalom aktív részeseként halmozza az élvezeteket, ragad mobiltelefont, s szolgál egy teljesen más alapokon nyugvó felsőbb hatalmat ( nem kormányt, annál sokkal szövevényesebb „szervet” ).
A forradalom szépsége az, amikor a gondolkodó ember és a tömegember is egy célt akar, szétverni a régit, a rosszat, s újat alkotni helyette. Mert erről szól a történelem...
Emlékműsorokról meg annyit, ha pintérdezső beszél a tv2-n, az nem emlékműsor. Színvonalas megemlékezésekért nézd a Duna Tv-t, ott a lehető legtárgyilagosabb, elfogulatlan és mindenki számára érthető stílusban, az ünnephez méltó módon emlékeznek meg 1956-ról.
|
|
 |
Szittya
2001-10-22 22:00:09
|
29
|
Kedves Zsuzsa!
A Te véleményed saját élményeid alapján abszolut emberi és normális.
Nekem más a véleményem, talán azért, mert idősebb vagyok, többet tapasztaltam, vannak '56-os személyes (gyerekkori) élényeim is. A korosztályom nagyon megosztott volt akkoriban. Két tábort alkottunk, az egyik forradalomnak, a másik ellenforradalomnak tartotta az eseményeket. Mutogattunk egymásra, más jelszavakat skandáltunk, de nem utáltuk a más véleményt formálókat. Hozzáteszem, hogy sem gyilkosok, sem áldozatok nem voltak a szüleink között, rőlunk nem is beszélve. Ezért a megtorlás szörnyűségeiről, méreteiről is csak jóval később, a hatvanas évek közepe táján kezdtünk tudomást szerezni, de az igazság még ma sem teljes számunkra sem. Nekem az esemény kezdettől fogva forradalom volt, hiszen egyértelműen a fennálló rend megdöntésére irányult. Az ellenforradalom fogalmilag soha sem volt tiszta. A magyarázatok mindig sántítottak, azt a képzetet akarták elfogadtatni, hogy a rendszerünk folyamatos forradalomban fejlődik, amit a reakció erői azokban a napokban erőszakkal igyekeztek megállítani, visszafordítani.
'56 októbere egy kísérlet, egy korai, eleve kudarcra ítélt próbálkozás volt, amelynek az a jelentősége, hogy elsőként sikerült - ha csak nagyon rövid ideig is - egy államnak kiszakadni a szovjet birodalom öleléséből. Nem osztom azt a nézetet, hogy a XX. század legjelentősebb eseménye lett volna, még nekünk, magyaroknak sem. Ha elfogadnám ezt, akkor alábecsülném az I.világháborút a Monarchia felbomlását és Trianont magába foglalő sorfordulót, vagy a II. világháborús szereplésünket (a holokauszttal) a szovjet érdekszférába történt becsatolásunkig tartó eseménysort, vagy az 1989-től datálható rendszerváltást.
Van mit ünnepelnünk, van mire emlékeznünk ezekben a napokban, de még fontosabb, hogy megkeressük a tanulságokat amelyek nélkül állandósulnak a politikai konfliktusaink, apáról fiúra és tovább száll a gyűlölködés, nem szűnik az egymásra mutogatás. Elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a belső békénket Kölcsey szavaival Isten áldásával. |
|
A hozzászólás:
 |
zsuzsa
2001-10-22 20:15:47
|
22
|
35 éves vagyok és nem köt semmi 56-hoz.
24 éves koromig pont az ellenkezőjét mondták róla. Még le kellett vizsgáznom a főiskolán ideológiai tárgyakból.Nagy Imrét huztam és 3-ast kaptam, mert"nem látom tisztán az eseményeket " pedig puskáztam a jegyzetből...kis idővel rá Pozsgai megmondta a magáét és egy évre rá volt az újratemetés.
Észérvek miatt nem vagyok a szocialista rendszer hive sem, de amikor a kezembe került a Best of the kommunism CD, szinte minden dalt tudtam
kivülről. Részt vettem különböző iskolákban 15x5 ünnepélyen és/vagy felvonulásokon / május1, április4, március21, nov7,apr4 / én nem tudom ezt meg nem történtté tenni.24 évig hallgattam egy más ideológiát.
Legnagyobb merészségem, hogy nem érdekeltek a marxizmus-leninizmus tanitásai, meg is vágtak néha.De csak azért, mert zavaros volt és logikátlan.
Sajnálom az áldozatokat, főleg akiknek nevét is tudom, de utálom az egész ünnepet, azok miatt, akik annakidején velem együtt énekelték a zengjük a dalt az ünnepélyen és mentek nyáron a vállalati üdülőbe. Deutsch testvérekkel együtt voltam edzőtáborban tizenhat évesen és ők is csak ugyanolyan gyerkőcök voltak mint mi.
Nem hiszem el az emberek 90%-ról, hogy most nem köpönyegforgatóként azért méltatja 56-ot, mert
igy kivanjak tőle.
Akiktől ezt elfogadom, azok kevesen vannak :-(
Pl ha Darvas Iván mondja a véleményét,neki elhiszem.
POnt külföldön voltam amikor egyszer kifütyülték
Göncz Árpádot. Akit ha jól tudom életfogytiglanra itéltek. Olyanok fütyülték ki, akik a mintamókust énekelték velem:-(
Azóta nem nézek emlékmüsorokat sem.Nekem ez az ünnep túl ellentmondásos :-((((
Az előttem szólóhoz:
Az édesanyám Budapest ostromakor született. Van még néhány régi karácsnyfadisz akkorról. 38 ezer civil magyar halt meg es 118 ezer katona /magyar,német,orosz,román/ alig emlitik meg, pedig az a csoda, hogy a szüleink élnek...
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|