|
|
 |
LvT
2001-10-09 19:58:31
|
68
|
A türk név etimológiája: Előkerítettem egy forrást, amely több konkrétumot említ a türk népnév etimológiáját illetően, így kiegészítem a korábbi hozzászólásomat. Az mindenesetre továbbra is fennáll, hogy mindenki találgat.
I. Török eredetű etimológiák:
1. (a) A törü- 'létrejön' igéből; (b) a töre 'a megtisztelt vendég helye a jurtában' szóból, (c) a törü 'szokásjog' főnévből. Ezekkel az a gond, hogy nem adnak magyarázatot az "ö" > "ü" változásra, illetve az utóbbi kettő jelentéstanilag sem stimmel.
2. A türk közszóból. Ezzel az a gond, hogy nem tudjuk, hogy mit jelentett eredetileg. Az orkhoni feliratok elemzéséből és a jelenkori török nyelvek (pl. kirgiz, oszmánli) hasonló szavainak elemzésével egyrészt 'fiatal, szép', másrészt 'domináns, erős' jelentést lehet megállapítani, amelyek lehet, hogy összefüggenek.
II. Nem török eredetű etimológia:
Azt már leírtam, hogy a kínai feljegyzések a nevüket egy 'sisak' jelentésű turku ~ türkü szóból (mint az etnogenezis mitikus hegyének nevéből) eredeztik. Ilyen hangalakú összevethető szó azonban a közép-ázsiai nyelvek között csak a khotáni szakából (amely egy iráni nyelv) mutatható ki: tturakä (e: /turak/) '(fej)fedő'. Ezt erősíti, hogy a korai tibeti forrásokban a türkök dru-gu-ként jelennek meg, mely ott khotáni eredetű. |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2001-10-09 14:05:54
|
67
|
Török: Ambivalens megnevezés, de mi magyarok "szerencsések" vagyunk, nálunk csak két dolgot jelent: Törökország és hajdani Török Birodalom fő népességét, illetve az altáji népesség török ágába tartozó népek összefoglaló megnevezését. A nyelvek nagy többségében azonban harmadikként a türkök is csatlakoznak, nem csoda, hogy Róna-Tas az Introduction to Turkology művében egy egész fejezetet szentelt annak, hogy mit jelent nála a Turkish és a Turkic.
Az eredeti névadók a türkök, tőlük "kölcsözték" az anatóliai törökök a nevet, ugyanis csak az Oszmán Birodalom keretében vált egy néppé az ottani török törzsek konglomerátuma. Sokáig a birodalomalapító oszmánli (ottomán) törzs adta az összefoglaló nevet, később vették fel a nagy elődök, a türkök nevét: türk, türkçe. [Hasonló felvett elnevezés a türkméneké.] Ez vált a magyarban a mássalhangzó-torlódás feloldásával és nyiltabbá válással török-ké.
A török mint az aljtáji nép- és nyelvcsalád összefoglaló neve az oszmán-törökökről mint a legjelentősebb képviselőikről hagyományozódott a többire.
A névadó türkök a változékony keleti török népek (törzsszövetségek) egyikét alkották. Eredetmondájuk szerint a szomszédos törzsek lemészárolták az őseiket, csak egy tízéves fiú meg közülük, aki egy nőstény farkassal tíz fiút nemzett, akik a sisak alakú formájáról elnevezett Turku hegy barlangjaiban éltek, míg megsokasodva Asena vezetésével be nem álltak a zsuan-zsuanokhoz (ázsiai avarok) kovácsnak. Ezen monda alapján próbálják a türk szót etimologizálni a hegy, a farkas és a kovácsmesterség nevéből, de nincs igazán elfogadott változat.
Az avarok európai megjelenése éppen annak köszönhető, hogy a türkök fellázadtak és megdöntötték ázsiai birodalmukat megalapítva i.sz. 546-ban az első Türk Kaganátust, melyet később más altáji törzsek a kínaikkal vállvetve megdöntöttek, majd újraalapítottak, kettészakadtak és eltüntek, mint ahogy az "szokásos" volt. De eközben létrehozták a legnagyobb török államot, amely elsőként a törökök között írással rendelkezett: a nyugati ág, a kök-türkök ('kék türkök, az ég türkjei, nemes türkök') i.sz. 682-ben Orkhon (folyó a Bajkáltól délre) középponttal újra államot alapítottak és rovásírásos emlékműveket hagytak maguk után.
Hungarus ~ Bulgarus: Nem *ono-gár és *b(j)elo-gár a helyes felbontása, hanem onogur és bulg(h)ar. Mint elnevezések egyébként szinonímok: mind a kettő nyugati csuvasos török vezetésű törzsszövetséget jelöl.
Onogur: Jelentése 'tíz nyíl' (on ogur), vagyis egy tíz törzsből álló szövetség, hasonló alapon történt elnevezés a Hétmagyar. A tíz egyébként -- mint fent a törökök kapcsán elmondottakból kiviláglik -- mitikus szám volt: a türkök őse egy tízéves fiú volt, aki tíz gyereket nemzett (a tíz törzs ősét). Az ogur 'nyíl' pedig a török törzsi hadrend alapegysége volt. Ezt a nevet egyébként más törzsek is viselték, keleti köztörök változatban oguz-nak hangzott és így hívták magukat pl. az úzok, akik a "mi" besenyőinket űzték egyre nyugatabbra.
Az onogur így mitikus-szimbolikus név volt, a szövetséget alkotó törzsek (kutrigurok, szaragurok, utrigurok, kabarok stb.) folyton változtak, az elnevezés maradt. Ennek a törzsszövetségnek a Kazár Birodalomba való betelepülésig a magyarság is tagja volt, innen "örököltük" a nevet, mely délorosz (kijevi) közvetítéssel terjedt el és ragadt ránk.
Egyébként kis híja, hogy mi is majdnem törökök lettünk, ugyanis a korai bizánci források türköknek emlegetik a magyarokat.
Bulg(h)ar: Jelentése 'keverék'. Az első jelentős bolgár törzsszövetség a VII. sz. elején Kovrat vezetésével alakította meg a Bolgár Birodalmat (Nagy Bolgária) a Kubán folyó környékén: ennek a törzsszövetségnek tagjai voltak magyarok. Ebből vándorolt ki egy kisebb csoport 670 környékén, a dunai bolgárok, Aszparukh vezetésével a mai Szerbia, Bulgária területére. Nagy Bolgáriát a kazárok megsemmisítették és ezután a menekülőkből északabbra, a Volga és Káma összefolyásánál alakult ki a második állam, a Volgai Bolgár Birodalom a VIII. sz. végén, amely a mongol hódításig fennállt a keletről érkező kipcsakos törzseket befogadván lassan "elköztörökösödve". (Ezt az időpillanatot rögzíti a bulgár 'keverék' név.) Itt találta meg Julianus a távolba szakadt magyarokat: ők ugyanúgy bolgárok voltak, mint a szintén finnugor mordvinok, marik, muromák és merják. Tehát a magyarokat is joggal lehetne bolgároknak nevezni (ill. nevezik is az onogur névvariánsból): nemcsak hogy két államban ők is bolgárok voltak, de magukba olvasztottak két kiszakított bolgár népet: a kabarokat, és ami kevésbé köztudott, az Aszparuhhal együtt elvándorolt, de a Kárpát-medencébe letelepült ogurokat is. Ez a kapcsolat tükröződik a mondai Belár és lányai személyében, kinek neve a bulghar szóból származik.
A bolgár-törökök legközvetlenebb leszármazottainak egyébként a csuvasok számítanak, akik egyedül őrizték meg a nyugati török ogur törzsek "r-ező" nyelvjárását; de a bulgár törzsszövetség leszármazottainak tekinthetők még a baskírok is, akik közé feltehetően beolvadtak Julianus magyarjai. Egyébként az arab források egy része a magyarokat baskírnak (basdzsirt) titulálja.
Görög: A Graeci latin elnevezésre megy vissza valószínűleg szláv közvetítéssel. Ez a név pedig egy, a latinok által korán megismert itáliai törzs nevének általánosítása az egész etnikumra. (Egyébként Olaszországban Calabria területén még ma is beszélik a grecano, valamint a Salentino félszigeten [Puglia] a griko dialektust.)
A görögöknek sosem volt magukra közös nevük: a törzsi (pl. ión, dór) különbségek az egész ókor folyamán végig fennmaradtak, és a másik törzsre szinte mint idegen etnikumra gondoltak. Ennek oka az volt, hogy egységes állam görög nem alakult ki. A mostani elnevezés (Hellász) viszonylag fiatal, az ógörögből mesterségesen megújított név, ami Görögország egy részének költői elnevezése volt egy törzs nevéről. Ezt megelőzőleg a római elnevezés dívott, ugyanis a Bizánci Birodalom a Római Birodalom örökösének vallotta magát, és polgárai római polgárok voltak. Ennek átvétele oszmán-török Rum földrajzi és rumi népnév. |
|
Előzmény:
 |
Pivovar
2001-10-08 21:26:52
|
66
|
Mintha még nem lett volna szó a görög meg a török népnevekről...
(utóbbi a türk /akik talán a magyarok rokonai/ folytán érdekes lehet...)
Meg a bolgár van-e annyira tisztázott, hogy az ono-gár ("ungarus") és a b(j)elo-gár =("bolgár, "bulgarus?") akár rokonok is lehetnének (pusztán feltételezés az esetleges ómagyar és türk szláv rokonítására)...
Az elmélet részemről friss - találgatok (bár lehet, hogy más már rég elővezette)
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|