|
|
 |
despil_hun
2002-10-27 19:02:23
|
231
|
Na nem olvastam végig még - az előzménynél tartok :) - de haladok.
Cigány.
Nekem az 'athinganos' azért nem fekszik - de csak megérzés - mert a spanyol 'gitano' elég nehezen jön ki, és hasonlít eléggé a magyar 'cigány' elnevezésre.
A ciglana/cigljana már könnyebben alakulhatott volna 'gitano'-vá, a 'cigány'-ról ne is beszéljünk :)
És az angol 'gipsy','tzigane/y' (ez kifejezetten 'magyar cigányt' jelent) is jóval kisebb eröltetéssel lesz a 'cigljana'-ból mint az 'athiganos'-ból.
|
|
 |
LvT
2001-10-06 12:34:23
|
65
|
tégla ~ cigány: A magyarban a tégla szó kétségkívül latin eredetű, a tegula 'tetőcserép; fedőlap' szóból származik. A közvetlen latin eredetre utal, hogy az eredeti "u" eltünése csak a magyar nyelv ún. kétnyíltszótagos tendenciájával magyarázható meg. E szerint, ha három vagy több tagú szóban két (vagy több) nyílt szótag van egymás után, akkor az utolsó nyílt szótag magánhangzója gyakran kiesik, pl. halovány > halvány, Esteván > István, szláv malina > malna, besenyő népnév > Besnyő településnév (pl. Máriabesnyő).
Nézzük a szláv megfelelőket: szlovák tehla (e: /tyehla/), cseh cihla, lengyel cegla, ukrán cegla (e: /cehla/), szerb-horvát cigla, bulgár tuchla[?]. Ejtsük ki a bulgár tuchla-t, mivel két ponton is "rendhagyó": az "u"-nál és a "ch"-nál; ezért a többivel nem hasonlítható össze.
Ezután megállapíthatjuk, hogy a szláv szavak hangteste "magyaros" és mindnek 'tégla' jelentése (szemben a latin eredeti 'cserép'-pel). Ez arra utal, hogy "közös ősnek" kell lennie ezen szavak mögött, és ez a közös ős a magyar tégla.
Hogyan terjedt át a szláv nyelvekre ez a magyar szó? Látható, hogy a szláv szavak két csoportra oszthatók: a szlovákra (kezdő "t") és a többiekre (kezdő "c"). Emiatt a magyarral csak a szlovák köthető össze: a szó még a XIII. sz. előtt a szlovákba került és ott szabályosan meglágyult a "t" az "e" előtt és "h" lett a "g"-ből.
A lengyel és az ukrán nyelvre (valamint a szlovák keleti nyelvjárásaira) jellemző az ún. "dzekálás", vagyis "c" ejtése "ty" helyén, és "dz" ejtése "gy" helyett. Tehát a szlovák tehla (még a "g" > "h" változás előtt, de a "t" meglágyulása után) a lengyelbe kerülve cegla lett. A lengyelek és a csehek az irodalmi nyelveik kialakulása során sok szót vettek át egymástól, így a lengyelből átterjedt a szó a csehbe és az ukránba is. A szerb-horvátban a szó nyelvújításkori cseh átvétel (a "h"-t akarattal "g"-re visszaállítva).
A szerb-horvátba tehát a cigla szó évszázadokkal később került be mint a cigányok -- és más irányból is --, ezért etimológiai összefüggés a szerb-horvát Cigan(in) és cigla szavak közt nem állíptható meg.
Van viszont összefüggés a tégla valamint a tóga, tégely szavak között, minthogy ezek mögött mind a latin tego 'be-/elfed, be-/eltakar' szó áll, sőt a tégely ugyanaz, mint a tégla csak német közvetítéssel (a "g" és az "l" közti magánhangzó megmaradt; eredetileg 'cserépedény' jelentése volt).
Szerb-horvátul a sátoros cigányokat čerga-nak (e: /csergas/) hívják a čerga 'cigánysátor' szóból. Ez utóbbi ugyanaz mint a magyar cserge 'egyfajta gyapjúszőttes; ilyen pokróc, takaró; rég. ilyen sátor'. Ezek közös eredete a román cergă (e: /csergö/) 'u.a.'. Emiatt a cigányoknak ezt a szerb nevét sem lehet összevetni a čerpić (e: /cserpity/) 'vályog(tégla)' szóval, amely végső soron a mi cserép szavunkkal rokon. |
|
 |
Törölt nick
2001-10-04 11:39:16
|
64
|
az időrend miatt nem tartom valószínűnek a szláv eredetet
de érdekes
attól még lehet... |
|
A hozzászólás:
 |
Sajka
2001-10-04 00:04:44
|
63
|
LvT írta még a (10)-ben:
Cigány: Tulajdonképpen ismeretlen etimológiájú megnevezés, amely a Balkánon alakult ki. Egyesek a görög athinganosz 'érinthetetlen' szóból eredeztetik.
Szöget ütött a fejembe valami. Az egyik magyarországi délszláv (horvát? sokac? bunyevác? maguk se tudják pontosan) faluban feltűnt nekem egy faluszéli terület elnevezése: Cigljana. Rákérdeztem, hogy az az ott lakó nemzetiségről kapta-e a nevét? A falubeli öregek azt válaszolták, hogy nem, a ciglana~cigljana horvátul 'téglagyár'at jelent (cigla~ciglja = 'tégla'-ból). Ugyanakkor maguk is hozzátették, hogy eredetileg inkább vályoggödrök voltak ott, csak később jött létre egy kis téglagyár (de a neve már azelőtt is ez volt), és ráadásul valóban emberemlékezet óta az ezzel foglalkozó népesség lakja azt a részt...
Ha a népelnevezés valóban a Balkánon alakult ki - tehát délszláv környezet bőven feltételezhető -, akkor nagyon logikusnak látszana egy cigljana = 'téglagyártó, vályogvető' etimológia (bár a mai horvátban a vályogra külön szó van: čerpić), ami a cigljana - 1) vagy a magyarba átkerülve a palatalizáció átvetésén és hangkiesésen ment volna át: -> *ciglyán ->*ciglány -> cigány, és aztán pl. a horvát tőlünk kapta vissza a szót (a horvátban a népnév Ciganinm/Cigankaf) vagy 2) valamelyik másik nem-szláv (balkáni) nyelvben már kiesett a g utáni lj, és mi is ezt vettük volna át, meg egyes szláv nyelvek is vissza.
Ha ez igaz lenne, akkor szerintem a cigla esetében kettős átvétel esete forogna fenn a magyarban, mert maga a 'tégla' szavunk is nehezen tudom elképzelni, hogy ne innen eredne. Csak régebbi átvétel lehet, mert a szókezdő c->t átalakulás arra a korra utal, amikor a magyarban még nem volt c hang.
Mindez azonban csak találgatás, és várom az okosabbak hozzászólását. (Főleg, mert sajnos nincs TESz-am). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|