Mohikán, mohegán (angol mohican, mohegan): Az algonkin nyelvcsaládba tartozó apró törzs, akik a Hudson folyó torkolatvidékén, illetve a mai Providence (Rhode Island) táján éltek, és akikről J.F. Cooper már minden érdemlegeset megírt, sőt többet is... Nem tévesztendőek össze a rokon mahiken (vagy hikanagi, angol mahican, hikanagi), illetve az ősellenség irokézek közé tartozó mahaók (angol mohawk) törzzsel.
Jelentősebb élő algonkin törzsek: krí (a. cree, saskatchewan), ozsibva (a. ojibwa) [ezek ketten a legnagyobb észak-amerikai nyelvek közé tartoznak], csejenn (a. cheyenne), pígan (feketeláb, a. piegan, blackfoot), mikmak (a. micmac). A most csekély létszámúak közül híressé váltak még a delavárok (lenni-lenap, a. delaware, lenni-lenap) és a sónik (a. shawnee, az ő főnökük volt Tecumseh [Tekumszé]). A delavárok régebben az egyik legjelentősebb algonkin törzset alkották műveltség szempontjából is, ő tőlük maradt fenn az egyetlen nagyobb lélegzetű nyelvemlék, a nyírfakéregre írt 184 jelet tartalmazó Walam Olum (Festett feljegyzés).
Az algonkinok egyébként jelentős civilizatórikus vívmányokat adtak a világnak, többek közt egy autómárkát, a Pontiacot (eredetileg ozsibva törzsfőnök), valamint a mokaszin, oposszum és totem szavakat.
Mexikó: Nevét a mexica (e: /mehika/) törzsről kapta, akik az aztékok (spanyol azteca) egyik legjelentősebb csoportját adták. Az ő (és rokonaik) utódaik a mai navatl (spanyol nahuatl) népek. Nyelvileg az uto-azték nyelvek déli családjába tartoznak. A rokon nyelvei nem nagyon ismertek a világban, ismertebbek talán csak a távolabbi rokon hopi, komancs és soson törzsek lettek.
A mexicáknak a hasonló hangzású név ellenére nincs közük az algonkinok közé tartozó mohikánokhoz: eltérő nyelvcsaládba tartoznak, és az uto-azték nyelvek egyike sem található meg Texastól keletre és a Snake folyótól (Dél-Idaho, Dél-Oregon) északra, míg az algonkinok az USA-ban Mississippitől keletre élnek, kivéve négy -- a telepesek nyomására -- elvándorolt törzset, akik USA-ban Wyomingba, Montanába, illetve Kanadában Albertába és Saskatchewanba települtek át.
A mexica név a közkeletű magyarázat szerint a Mexi személynévre megy vissza, aki a mitikus vezérük volt, amikor régebbi hazájukból Aztlanból a későbbi birodalmuk helyére vándoroltak. Ez az Aztlan név -- melynek jelentése 'kócsagok helye' -- az eredete az azték népnévnek. Aztlanról nem tudni, hogy hol volt, ill. hogy volt-e egyáltalán: az aztékok a Mexikói-felföldre északról, de a jelenlegi uto-azték nyelvterületen belülről vándoroltak be a XIII. sz-ban (a rokon törzsek közül utolsónak a mexicák). A navatl eredeti jelentése mindössze 'érthető, világos beszédű'. Ha ennyi név még nem lett volna elég, az aztékok ismertek még mint tenochca (e: /tenocska/, 'a fügekaktusz népe') és culhua (e: /kulva/, 'az ív, hajlat népe'). Az előbbi összefügg az azték főváros, Tenochtitlan nevével. Az utóbbi pedig a Culhuacan városnévvel; de ez téves elnevezés, mivel valójában egy mások azték rokonnépet takar, és csak a mexicák királyai voltak valóban culhuák.
Megjegyzés. Az Azték Birodalom valójában három városállam szövetsége volt: a mexica Tenochtitlané, a culhua Tezcocoé és a tepaneca Tlacopané, akik fokozatosan legyőzték a rokon és nem rokon szomszédaikat. |