Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2001-10-02 12:47:18 56
Úgy érzem Widukind szavai elég meggyőzőek. Expressis verbis: ő az ellenséggel - a magyarral egy népcsoportba tartozik. Ő meg szász. Ez nem képtelenség ismerve a hun-avar nagybirodalmak létét.

A besenyő-bosnyák kérdésben túl sok a fehér folt számomra. Az a folyónév biztos? Számomra ez csak kérdés semmi nem győzött meg se pro se kontra még.

A tótok-gepidák-szlovákok kérdés szintén tisztázatlan. Az elmúlt 500 évben elszlávosodtak, ez biztos. A jobb életkörülmények miatt szláv menekült áradat zúdult a már akkor sem szín magyar Kárpát medencére. (1000 körül László Gyula sz. a magyarság úgyszólván az egész térséget kitöltötte....) Ma se és akkor se voltak elég jelentős nagy nép hogy túl sokat tudjunk róluk.

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2001-10-01 23:57:49 54
Kedves Edvárd!

A szlovákok szlávok (és mindig is azok voltak), nem tudom, hogy mi adott alapot az ezzel ellentétes véleményedre.

"teut": Persze, hogy a gepidák "teut"-nak nevezték magukat, ugyanis a "thiuda" germánul mindössze annyit tesz, hogy 'nép'. A gótok önelnevezése is Gut thiuda 'gót nép' volt. Mint egy korábbi hozzászólásomban már leírtam, a teuton~touton törzsnevek is erre a szóra mennek vissza.
Északi germán--szláv egység kérdése: A 14-es hozzászólásomban a szászok kapcsán már leírtam, hogy a XII-XIII. sz-i ún. Drang nach Osten során a germán-szláv etnikai határ jelentősen keletre tolódott. Ennek során elsősorban a szászok foglalták el ezeket a területeket, és olvasztották be az itt található ún. elbai szlávokat, kiknek jelenleg is élő maradványai a luzsicei (lausitzi) szorb-ok [N.B. Ez a szorb név eredetre ugyanaz, mint a szerb.] Tudunk még a poláb népről (ennek jelentése: Elba menti, alternatív elnevezései: dravén, vénst'a [=vend], slüvénst'a [=szláv]). Ők még a XVIII. sz-ban is éltek Lüchow vidékén, és a szintén kihalt szlovinc-cal, valamint a most is élő kasub-bal együtt alkották a szláv nyelvek ún. pomorán ('tengermelléki') csoportját. [A kasubot jelenleg a lengyel egyik nyelvjárásának tekintik; és meg kell vallanunk, a lengyelek egész mostanáig nem adták meg nekik az etnikai jogokat.]
Német nyelvterületen nem kevés szláv eredetű földrajzi név található: így Berlin (< perla 'gyöngy'), Branden(burg) (< Branibor X.sz-i szláv végvár), Leipzig (< lipa 'hárs'), Lausitz.
A Drang nach Osten fő ideológiája a térítés volt, de ezek mellett egyéb legitimizációs elemek is hivatottak voltak igazolni a terjeszkedést, így pl. az etnikai közösség eszméje. (Ezt szláv részről, különösen a lengyelek vonatkozásában, nemigen szokták viszonozni...)
Germán--hun egység kérdése: A hunok "jöttükben" több népet és államot elsöpörtek, többek közt 375-ben a Fekete Tengertől északra elterülő keleti gót "királyságot". [Maradékuk, a krími gótok csak a XVI. sz-ban olvadtak bele végleg a tatárokba.] A gótok szövetséges népként csatlakoztak a hunokhoz és vezető szerepet vívtak ki a hun hierarchiában. Erra utal, hogy Attila nevének gót etimológiája is van (atta 'atya, apa' + -ila kicsinyítő és névképző, vö. még Wulfila 'farkaska'). A hunok visszavonulása után a keleti gótok maradtak, sőt folytatták, amit a hunok abbahagytak: I. Theodorik 493-ban megdöntötte a Nyugat-Római Birodalmat és a frankok és a gepidák közt Ravenna központtal egész Itáliára, Pannóniára és Illyricumra kiterjedő királyságot hozott létre, mely fennállt 552-ig.
Erre a II. Keleti Gót Királyságra mint a Német-Római Császárság előzményére tekintettek; ez és a korábbi keleti gót-hun együttélés teremtette meg annak az alapját, hogy Widukind a szászokat és a hunokat azonosítsa: ez azonban inkább legitimizációs, sem mint etnikai közösségtudatot jelentett.

Bosnyák: Az elnevezésnek nincs köze a besenyő névhez. Ez az etnonim délszláv eredetű (bošnjak), meglehetősen fiatal, és csak annyit tesz, hogy 'boszniai'. Bosznia (szerbhorvátul: Bosna) neve pedig a Bosna folyó nevéből származik. A végző -ak ugyanaz a képző, mint ami a szlovák népnévben is van.
A bosnyákok egyébként -- annak ellenére, hogy mint nemzet csak a XX. sz-tól léteznek -- már régóta különböznek a környező horvát és szerb etnikumoktól. A VI. sz-ban a későbbi Boszniába terepülő szlávok nagy tömegben olvasztották magukba romanizált illír csoportokat (vö. dinári embertani típus). A továbbiakban a különállóságukat a vallási elkülönülésük biztosította: a XII. sz-tól az ún. bogumil szektához tartoztak a XV-XIX. sz. közti török uralomig, melynek során többségük mohamedán vallású lett. A XIX-XX. sz-ban a katolikusnak maradt bosnyákok a horvátok közé integrálódtak, az ortodox vallást felvettek szerbek lettek, és csak a mohamedán bosnyákokból lett a bosnyák nép a jugoszláv korszakban.
Furcsa, de a szerbhorvát irodalmi nyelvet boszniai nyelvjárásra (ije-ző újšto-dialektusra) alapozva alkotta meg Vuk Karadzsics.
Egyébként rengeteg szerb-horvát "kisetnikum" van (még Magyarországon is: bunyevácok, sokácok), amelyek pontos identitásával csak az érintettek vannak tisztában...

Cincár, arumén: Nem csak szerb-horvát kisetnikumból van sok, hanem románból is. Ezek a csoportok elszórva élnek a Balkán-félszigeten, és jelzik, hogy a román etnikum kialakulása valahol a mai dákoromán területtől délre eshetett. Ezen csoportok között vannak olyanok (így pl. az isztrorománok), melyet lehet hogy nem románnak tekinteténk, ha a többi újlatin nép (pl. a dalmát) fennmaradt volna máig:
Arumén, macedoromán, cincár: Dél-Albániában és Macedóniában élő népcsoport, melynek szláv eredetű cincár neve volt Magyarországon is használatos. A törökök elő sok cincár menekült Magyarországra, ahol a XX. sz-ra asszimilálódtak.
Meglenoromán: A Vardar-folyó völgyében, a macedón-görög határon élő csoport.
Grékoromán: Görögországban, elsősorban a Pindosz hegységben élő már kétnyelvű népesség.
Isztroromán: Az Isztria-félszigeten, Trieszt környékén élnek.
Dákoromán: Ez a hivatalos nyelvészeti és etnológiai elnevezése a Dunától északra élő román törzsnépességnek.

Vallon: Most döbbentettek rá, hogy a walesi ~ oláh ~ olasz sort ki kell egészíteni a vallonnal is. Ennek a Dél-Belgiumban élő francia népcsoportnak a neve is a Volcae törzsnévből szármaik. Ez előbb is feltűnhetett volna nekem, mivel én magas is leírtam korábban, hogy Magyarországon az "olaszok" eredetileg vallonok voltak a kora középkor legnagyobb létszámú újlatin telepescsoportjaként.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2001-10-01 20:55:53 51
Besenyő - bosnyák? Elég logikus lenne. Van erre valami adat?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!