Keresés

Részletes keresés

dr_strange Creative Commons License 2001-09-21 22:22:46 20
Ez egy gyönyörű és kimerítő össtefoglaló volt...

Én annyit jegyeznék meg, hogy a hétfő szláv neve (maradok a lengyelnél, mert azt beszélem: poniedziałek) inkább jelenti ezt: vasárnap utáni nap (po = után), a niedziela-ban pedig felfedezni vélem a "nem dolgozmi, nem munkálkodni" jelentést, ami ugye vasárnap kívánatos dolog.

LvT Creative Commons License 2001-09-21 21:44:45 19
Bocsánat: 7 sokkal inkább egyenlő 28/4-gyel mint az alábbi 28/3-mal.
A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2001-09-21 21:42:19 18
Így utólag némi összefoglaló a hét napjainak elnevezéséről:

A hét lassan tért nyert a Mediterráneumban mint a hónapnál kisebb naptári időszak egysége, és kiszorította a régebbi pl. kilenc napos rendszereket (ld. később a hét napjainak római neveinél). Az ősmodellt valószínűleg sémi berkekben kell keresnünk, mivel egyrészt a Bibliában a 7 napos ciklus igen régi, másrészt a 7 nap (=28/3) egy holdmozgásokra alapozott kalendáriumot feltételez, harmadrészt a hét fő napjának héber neve (sabbath) majdnem minden leszármazott naptári rendszerben megtalálható.

A Mediterráneummal kapcsolatba kerülő népek teljesen lecserélik régi naptári rendszereiket, melyeknek mára "irmagja" sem marad, annál is inkább, mivel a naptárcsere nagyrészt együtt járt valláscserével is: a régi naptár a pogányság egyfajta szimbóluma maradt. Ezért nem lehet mit mondani pl. a hét napjai nevének "eredeti" magyar nevéről, mivel ilyen nem volt.

A hét napjai elnevezésének kétfajta rendszere alakult ki: a római és a zsidó. A római a napokat isteneknek szentelte, míg a zsidó sorszámozta. A sorszámozás alapja a Teremtés Könyvében leírt sorrend volt, vagyis a szombat volt a hetedik nap, amelyiken a Teremtő megpihent. Ez köszön vissza egyrészt a hét közepének kijelölésében (ami szerda), másrészt a mai angol naptárakban is, ahol a hét vasárnappal kezdődik.
A héten belül lehet egy kitüntetett nap, melynek ünnep jellege azzal is kihangsúlyozódhat, hogy a fenti elnevezési rendszerből kilógó névvel illették. Ennek archetípusa a zsidó sabbath. Az hogy a keresztyénségben a vasárnap a heti pihenőnap, valószínűleg római eredetű változás. A változást tradícionálisan azzal indokolják, hogy Jézus vasárnap támadt fel, és az új szövetség felülbírálta az ószövetségi sabbathot.

A germánok azáltal kerültek kapcsolatba a civilizált világgal, hogy megdöntötték a Nyugat-Római Birodalmat. Nem meglepő tehát, hogy a római rendszert adaptálták: csak a panteont cserélték ki, ahol volt germán megfelelő. Ez a rendszer maradt meg az újlatin nyelvekben is eredeti latin istennevekkel. Az alábbiakban hozom a latin, a francia, a német és az angol napneveket. A rendszerből kilógókat csillag jelöli, kivéve a vasárnapot, ahol több "altípus" van. (A hét magyar módra hétfővel indul).
Ssz. Magyrázat: Latin - Francia - Német - Angol
1. A hold/holdisten napja: dies Lunae - Lundi - Montag - Monday
2. A hadiisten (Mars/Tiw): dies Martis - Mardi - Dienstag - Tuesday
3. Mercurius/Wodan~Odin napja: dies Mercurii - Mercredi - *Mittwoch - Wednesday
4. A villámisten (Jupiter/Donner~Thor) napja: dies Iovis - Jeudi - Donnerstag - Thursday
5. A szerelemisten (Venus/Frig~Fria) napja: dies Veneris - Vendredi - Freitag - Friday
6. Saturnus napja (germánul is!): dies Saturni (*sabbatum) - Samedi - Samstag - Saturday
7. A hetivásár/nap(isten) napja: nundinae - Dimanche - Sonntag - Samstag
Megjegyzések:
- A német Mittwoch 'tul. hét közepe' a vasárnappal kezdődő hét közepét jelöli ki, valószínűleg szláv hatásra hagyták el az eredeti elnevezést, melyt még őriz a holland Woensdag (e: /vunzdah/)
- A római rendszerben is használatos volt a sabbatum (< sabbath) elnevezés a szombatra: ez őrződött meg többek közt az olaszban (Sabato), de a spanyolban és a portugálban is. A románban is ez az elnevezés alapja, azoban a szlávból átvéve sâmbătă (e: szümbötö).
A német eredeti Samstag ma már kissé archaikus, kiszorította a Sonnabend (< Sonntagsabend, 'tul. vasárnap előestéje'); a Mittwoch is így nyerhetett teret.
- A római nundinae-ben (és hosszabb variációiban: dies nundinarius/nundinarium) tettenérhető egy régebbi kilencnapos "hét". A szót lehet 'hetivásár'-nak is fordítani, de a szó etimológialag a nona dies 'kilencedik nap' kifejezésből származik és eredetileg a kilencnapos hét vásári napját jelölte.
Az újlatin nyelvekben az eredeti elnevezést kiszorította az "Úr napja" típusú szerkezet, azaz latin dies dominica > francia dimanche, portugál domingo, román duminică.
A germánok, talán a hétfői "holdnap" ellentételezéseként a vasárnapot a naphoz kötötték.
- Tiw volt a germánok eredeti főistene (ez a név etimológialag összefügg a Zeusszal és a Jupiterrel), akit a germán népvándorlás idején trónfosztott Wodan~Odin. A "dupla" germán istennevek ugyanazt a személyt takarják, csak a második a skandináv, az első a többi germán nyelvben közös alak. Látható, hogy az angol Thursday a megszálló dánok hatását viseli magán (ugyanis a Thor névből származik kiszorítva az angolszász Donner-ből származó *Thunderday-t.)

A szlávok viszont a kerszténység felvételén keresztül jutottak be a "klubba". A IX. sz-i térítés elkezdésével egyidejűleg irodalmi nyelvet - melyet ma ószlávnak nevezünk -- is kaptak. Ez, mint liturgiai nyelv tul. keleten még mindig használatban van, és nagy mértékben hatott az egyes szláv nyelvekre. Görög mintára az ószlávon keresztül a szláv nyelvekben a zsidó-keresztyén, biblikus, vagyis sorszámozós elnevezések honosodtak meg, mivel mint korábban említettem, ez kissé hitelvi kérdés is volt. A honfoglaló magyarok a keresztyén terminológia nagy részét a szláv nyelvekből kölcsönözték, így a hét napjainak elnevezését is. Ezek egy része direkt átvétel, másik része tükörfordítás. (Ez ma sincs másképp, vö. fájl < file, de mappa/könyvtár < folder/directory :)). A vasárnap elnevezése ugyanolyan variábilis, mint a latin-germán rendszerben. Az alábbiakban hozom az orosz, a horvát, a szlovák és a magyar napneveket. A rendszerből kilógókat csillag jelöli. A horvát és szlovák szavak elolvasához telepített "Arial CE" font kell (elnézést attól, aki nem hódolt be a BG-dominanciának). (A hét magyar módra hétfővel indul).
Ssz. Magyrázat: Orosz - Horvát - Szlovák - Magyar
1. "A hét eleje": ponyegyelnyik - ponedeljak - pondelok - hétfő
2. "Második (nap)": vtornyik - utorak - utorok - kedd (< ketted[nap])
3. "Középső (nap)": szreda - sreda - streda - szerda
4. "Negyedik (nap): csetverg - četvrtak - štvrtok - csütörtök
5. "Ötödik (nap)": pjatnyica - petak - piatok - péntek
6. "Sabbath": szubbota - subota - sobota - szombat
7. "Hét (vége)": *voszkreszenyje - nedelja - nedeža - *vasárnap
Megjegyzések:
- A magyar hétfő és kedd (az eredeti ketted='második' rövidülése) szavak a szláv nevek tükörfordításai, a szerda - szombat átvétel.
- A magyar az ószlávból vette át a neveket, ott a péntek jelentésű szó kiejtése kb. /pentuku/ volt, a szombaté /szonbotu/, az aláhúzott betűk együtt egy-egy orrhangú magánhangzót jelölnek (vö. mai lengyel), ami a magyarban "megmaradt" a többi szláv nyelvben továbbfejlődött.
- A szerda nem "számozós" nap, hanem a 'hét közepét' jelöli. Ez tehát egy vasárnappal induló hétszemléletre utal. Ugyanakkor a "sorszámozós" napelnevezések ezzel ellenkeznek. Valószínűleg a szlávok már hétfővel induló hetet használtak, de a mintául szolgáló rendszer (pl. a görög) vasárnapi kezdetű volt, amely a szerda nevében élt tovább. Érdekes, hogy a német is így fejezi ki a szerdát, és felvetődik a kérdés, hogy melyik volt az "eredeti". Az, hogy a magyarban ószláv átvételt találunk, az arra utal, hogy a X-XI. sz-ban már a szlávok használták ezt az elnevezést: tehát inkább a németek másolták a szláv mintát.
- A szombat elnevezése a héber sabbath-ból jön. Mint az újlatin nyelveknél láttuk: ott is, sőt a román közvetlenül a szlávból vette át.
- Az ószláv a vasárnap jelölésére ugyanazt a szót alkalmazta, amely a naptári hetet is jelölte. Az utódnyelvek ezt a kettősséget feloldották, a többségük új szót kreált a 'hét'-re, de pl. az orosz a 'feltámadás' jelentésű szót kezdte 'vasárnap' értelemben használni.
A magyar a vasárnap esetén eltért a szláv mintától és -- érdekes módon a latinhoz hasonlóan -- a 'vásár napja' kifejezésből alkotta meg az elnevezését.

Végezetül álljon itt a görög, amely szintén "számozós" és a szláv mintája lehetett (Cirill és Metód görög volt!). Azonban nem tudtam a fenti a szláv-magyar rendszert ismertető táblázattal összevonni, mivel a számozást az eredeti megoldással vasárnaptól kezdi. A mai görög napnevek jelentésükket együtt hétfőtől kezdve (betűhű átírásban; "é" = éta):
1. Deutera (második), 2. Trité (harmadik), 3. Tetarté (negyedik), 4. Pempté (ötödik), 5. Paraskeué (előkészület [a "sabbath"-ra]), 6. Sabbato ("sabbath"), 7. Kyriaké (az úré, az úr napja).
Érdekes a vasárnap névképzésének hasonlósága az újlatin nyelvekkel. A péntek neve héber tükörfordítás: 'péntek = előkészület a szombatra'. Itt a német Sonnabend-del találunk párhuzamot, az ui. a vasárnap előestéjét, azaz a hét fő napjára való felkészülési időszakot jelöli.

Előzmény:
dr_strange Creative Commons License 2001-09-21 12:14:15 17
köszi szépen

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!