|
|
|
|
 |
Kis Ádám
2001-09-21 11:57:43
|
16
|
A tarisznya úgy jön be a képbe, hogy van egy szeredás szó, amely ma már inkább csak nevekből ismert, és ez tarisznyát jelent. A MTESz szerint ey a szerda jelentésére megy vissza, utalással a szerdai vásárokra, illetve az ott használt tarisznyára.
Kis Ádám |
|
 |
rumci
2001-09-20 22:36:14
|
10
|
Az szombat szláv eredete természetesen a héber sabbatra megy vissza.
Nem tudom, hogy van-e a szláv eredetű napneveknek magyar előzménye, de nem igazán hiszem. A hét és annak napokra osztása ugyanis keresztény eredetű, azt viszont jórészt szláv forrásokból importáltuk, s nem korábban. (A vasárnap például biztosan későbbi elnevezés, mert a vasárnapi vásárnap egyértelmű a magyarság elkeresztényesedése utánra tehető.) |
|
A hozzászólás:
 |
dr_strange
2001-09-20 22:17:05
|
9
|
hogy mi van a tarisznyával?
meg azért az ószláv szombatnak is csak a sabbath az eredetije, nem?
de még mindig: volt a szerdacsütörtökpénteknek magyar neve is? |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2001-09-20 22:08:17
|
8
|
A szerda és a szombat is bizonyosan szláv eredetű. A szerda azt mutatja, hogy a szláv nyelvek szétválása előtti alak. A szláv nyelvek jellemző fejlődési tendeciája következtében a délszlávban szreda, a keleti szlávban szereda lett. Az orosz szreda ne zavarjon, az ott ószláv jövevényszó, azonban a magyarba átkerült a szabályos keleti szláv szereda is, habár tarisznya lett belőle.
A szombat ugyancsak ószláv forma, ahol is az om hangcsoport először nazalizálódott, majd u lett belőle (oroszul szubbota).
A kedd jelentése "második nap" lehet.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|