Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2001-12-19 14:18:32 86
Örmény [2]: A 31-es beírásban tisztázatlan maradt magyar név alapjául szolgáló kipcsak ermen ~ ürmen név, il. a latin Armenius eredete. Az örmények az ókorban két törzsre bomlottak: a haj-okra (ez lett az örmények önelnevezésének alapja), illetve az armen/i>-ekre. Ez utóbbi köszön vissza a "külföldi" nevekben vagy közvetlenül, vagy az i.e. XIV. sz-i Arme tartomány nevéből származva.

Korozmin: A káliz (vö. 31-es hozzászólás) jelentésének beszűkülése ill. elhomályosulása után a Horezmben élő népesség újabb keletű, szláv eredetre visszamenő elnevezése (még a Pallas nagylexikona is használja).

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2001-08-29 20:32:14 31
Káliz, káloz: Jelentése horezmi, Hvárezmből való. A honfoglaló magyarokhoz csatlakozott iráni eredetű népesség, akik már akkor muzulmánok voltak. A XI-XIII. sz-ban ők adták a legnagyobb honi kereskedő, pénzváltó és iparos réteget.

Böszörmény: A muzulmán szó kazár-besenyő büszürmen (buszurman) változatából származik (nincs köze az örmény szóhoz). Eredetileg valószínűleg csak a kálizokat jelölte, majd más magyarországi mohamedán etnikumokra is kiterjedt.

Szerecsen, szaracén: A szerecsen a latin saracenus 'észak-afrikai mohamedán, mór' szó megmagyarosodása. Eredetileg ugyanazt jelentette, mint a böszörmény, de később mindenféle sötétebb bőrű népességet jelölt, kihalása előtt leginkább csak négert. A latin szót a műveltebb réteg szaracén változatban is használta, de ebben az alakjában túlnyomóan a keresztes hadjáratok ellenoldalú felének megjelölésére alkalmazták.

Izmaelita: A Bibliából is ismert Izmáélt (Iszmailt) a Korán minden arabok ősatyjaként emlegeti, innen van a szó 'mohamedán vallású' jelentése. Nem etnikai csoportot jelölt, hanem összefoglalóan a muszlim arabokat, besenyőket, bolgár-törököket, böszörményeket, kálizokt, kunokat, stb.

Örmény: Ha már szóba került, mint "nem böszörmény": a szó ugyanaz, mint a latin Armenius, csak kipcsak-török (valószínűleg kun) közvetítéssel kaptuk (ermen, ürmen). Az örményeknek egyébként saját önelnevezésük van, melynek alapja haj- gyök (hajoc, hajkakan).

Grúz: Az örmény mellett a másik neves régi keresztény kaukázusi népesség neve nálunk az oroszból származik, ott a perzsa-arab gurdzs/dzsurz név az alapja. Ugyanezt a szót az olaszok georg(i) alakban írták le, és ez lett az Európában általánosabb elnevezés alapja. Ez utóbbi sokhelyütt egybeesik a György személynév megfelelő alakjával. Nomen is omen: valóban Szent György volt Grúzia védőszentje, de az egybeesés csak véletlen.
Meglepő, de a grúzoknak nincs önelnevezésük; pontosabban nem különböztetik meg magukat a rokon dél-kaukázusi népektől: a kartvel megnevezést a önmagukon kívül megrelekre, szvánokra s csánokra is alkalmazzák.

Előzmény:
Pivovar Creative Commons License 2001-08-05 14:37:11 -
Üdv!

E téren kevéssé tájékozottként (hm, érintettség hiányában is, de nem ezért kérdezem) nyomaszt, hogy nem tudom, honnan ered, mit jelent (ha mást, mint magát az illető népet) némelyik nép nem feltétlenül leggyakoribb, de nálunk olykor használatos elnevezése.
Kéretik szükségtelen politikai felhangoktól távol maradni, míg lehetséges....

Tehát:

- biboldó (~zsidó)
- kokeró (~cigány)

és beugrik még a

- tót (szlovák)
- rác (szerb)

Nos: mi ezen szavak eredete? Mit jelentenek, hogyan, miért jelentik azt? Újabb hasonlók és magyarázataik is szíves fogadtatásra találnak persze...
Még egyszer: nem bántani, nem politizálni, csak tudatni!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!