„Bolla […] az APhI jelek közé keverve kis és nagy görög pszivel (v.i. Setälä szerint) jelöli a labiális tremulánsokat.”
Gondolom, a Magyar fonetikai atlaszra gondolsz (sajnos, több hasonló című könyve van, de pont ilyen cíművel nem találkoztam, így csak tippelni tudok). Abban sajnos ellentmondások (és sajtóhibák is) vannak. A 33–36. oldalon, ahol az IPA-hangtáblákat ismerteti, nyoma nincs a psziknek, a 37. oldalon (Az IPA alkalmazásaq a magyar beszédhangok fonetikus jelölésére) feltűnik, amint később az ömlesztett listában is. (Ő amúgy néha furcsaságokat csinál IPA-címen, pl. megkülönbözteti az ichlet és a kapj kiemelt hangját, az utóbbit [ç] jellel, míg az előbbit [c_h] jellel jelölve; ez utóbbi az IPA-nak több szempontból ellentmond.
„Ez még inkább felveti a kérdést, hol van a teljes készlet publikálva?” Szerintem az elég nonszensz lenne, ha az IPA saját honlapján levő tábla, valamint az IPA-tól megrendelhető CD nem a teljes definíciót tartalmazná, ezért én azt hiszem, hogy az általam hivatkozott táblázat a teljes.
„Ez pedig abból következi, hogy az APhI helytelenül vezeti vissza az [s] és [S] különségét az alveoláris ill. alveolopalatális képzési jegyre: minthogy ezzel szemben a nyelv és a fogak közti tér milyensége a döntő.” Ez nagyon érdekes gondolat, soha nem jutott eszembe, pedig ha belegondolok, igen triviális. Az a baj, hogy a képzéshely-képzésmód koordináta-rendszerbe viszont nem fér bele, pedig ez eleddig a legjobb mód a mássalhangzók rendszerezésére. Persze, az IPA is kínlódik e probléma miatt, nem véletlen, hogy néhány mássalhangzót a mássalhangzó-táblázaton kívül definiál.
„A Lemberg-en meg vagyok döbbenve. Ki húz elő az évszázadok bugyraiból ilyen neveket és miért?” A Földművelésügyi Minisztérium Földrajzinév-bizottsága az illetékes ezekben a kérdésekben. Az egészről beszémol Mikesy Gábor a Névtani Értesítő 18. számának 33–9. oldalán. Itt több döntésük indoklását is megtalálhatod. A Lembergét mindenesetre ideidézem: „Abban […], hogy az orosz Lvov név helyett nem az ukrán Lviv-et alkalmazzuk, hanem amgyar exonimaként a német Lemberg-et, a kárpátaljai magyarok mai nyelvhasználata volt a perdöntő.” (Az MHSz. – szerintem figyelmetlenségből, mert általában követik az FNB megoldásait – megőrizte azonban a Lvov alakot. – Szerintem különben azért választották a Lemberg alakot és nem valamelyik másikat, amiért Andrássy út lett a Népköztársaság útjából és nem Sugár út: a rendszerváltás sok tekintetben a Horthy-rendszer restaurációját jelentette.)
„hol lehet ennek utána nézni” A Földmérési és Távérzékelési Intézet földrajzinév-tára sajnos csak hazai nevek tartalmaz, azokat viszont nagy számban; ott megvan Mikesy Gábor e-mail címe, szerintem kétséges esetben nála kellene próbálkozni (pl. a Lemberg melletti döntésről én csak ebből a cikkből szereztem információt), általában azonban szerintem a forgalomban levő szótárak, térképek eligazítanak.
„a Kisinyov is megjósolhatatlan?” Dehogy megjósolhatatlan; benne van pl. az MHSz.-ben is: Chişinău. :-))
„Strasbourg: Hál' istennek itt működik a passzív rezisztencia” Néhai Fischer Sándor tanár úr pedig mindenképp bele akarta verni mindenkibe a [sztrászbúr] ejtésmódot (szegény nagyon nem szerette a németeket).
„Ami néha sajnálatos: szlovákul pl. "rendes neve" lenne Győr-nek: Ráb. Ez azonban a mai populáció körében csak olyan elterjedtségben használatos, mint nálunk Nándorfehérvár. Egyébként Gjor-t emlegetnek, aminek "azonosításához" még nekem is másodpercek kellenek: a Ráb viszont a német befolyás miatt a magyar plebsz által is megérthető lenne.” Én pestiként meg azon háborgok, hogy a németek miért nem tudják Ofennek nevezni Budát.
„Hogyan kell átírni az ukrán városnevet a Keleti nevek helyesírási szábályzata szerint ("keleti" = nem latin betűs), L vagy Ly? Valamint kiegészítve: a kétfajta i milyen lesz a magyarban: pl. Kijev uktánul: Küjiv?” Azért írtam, hogy a Keleti nevek magyar helyesírása (szerk. Ligeti Lajos) Akadémiai Kiadó, 1981 című könyvnek nem témája az adott kérdés, mert ez a következő nagyobb fejezeteket (amelyek nyelvekre bomlanak) tartalmazza: Az ókori Kelet nyelvei, Sémi nyelvek, Iráni nyelvek, Török nyelvek, Mongol nyelvek, Dél-Ázsia nyelvei, Délkelet-Ázsia nyelvei, A Távol-Kelet nyelvei, A Szovjetunió keleti nyelvei. Az utóbbit tovább részletezem az egyértelműség kedvéért: A grúz nyelv, Az örmény nyelv, A Szovjetunió iráni nyelvei, A Szovjetunió török nyelvei, A Szovjetunió mongol nyelvei, A Szovjetunió mandzsu-tunguz nyelvei. E kérdésben A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása (szerk. Hadrovics László) Akadémiai Kiadó, 1985 című munka az irányadó. Ez az orosz, az ukrán, a belorusz, a bolgár, a macedón és az újgörög nyelv átírását taglalja (kitér persze arra is, hogy a szerbhorvátból nem átírunk, mert annak van latin betűs írása). Ez a kötet részletesen taglalja a megfelelő átírási szabályokat, és bő példatárat is ad. Az utóbbi viszont nem használható a Kijev-típusú nevek átírásakor, mivel azt az alapelvet követi, hogy a Szovjetunió nem latin betűs nyelveinek földrajzi neveit az oroszból kell átírni. Tehát az átírási táblázatokra kell hagyatkoznunk. Annak értelmében a kérdéses nevek: Lviv, Kijiv. (A két könyv között jelentős különbségek vannak. Míg a Keleti nevek dióhéjban bemutatja az adott nyelv történetét és hangrendszerét, nem ad semmiféle átírási táblázatot, csak részletes elveket [a kínai táblázatokat tartalmazó önálló füzetke azonban két kiadást is megért], a cirill-görög kötet nem traktál nyelv- és kultúrtörténettel, viszont pöpec átírási táblázatok teszik könnyebbé a felhasználó dolgát.)
„Nem is tudtam, hogy már külön mű foglalkozik a keleti nevek átírásán belül a göröggel. Ami viszont eszembe jutott az általad felmutatott példák alapján, az olyan megjegyzésre ragadtatott, amit nem merek leírni. Egy pillanatra megfeledkezve az ékezetekről: az ember az Evia alakról (transzliterálva: Euboia) azt hinné, hogy fonetikus alapokra építkezik; de ugyanakkor ott van a girosz, mely helyett *jirosz-t várna az ember (görög ejtés: ["j\iros]). A dzadziki-nél ismét a kiejtés dominál az íráskép felett (transzliterálva: tzatziki). Ezek után minden görög szóhoz egyenként meg kellene adni a magyar átírását.” Vagy kicserélni a rumci agyát, aki hibásan írta át a jíroszt. (Mentségére szolgáljon, hogy megkérdezte egy – újgörög–magyar átírási kérdésekben is járatos, kiváló – újgörög szakos tanítványát, aki nem talált az átírásában kivetnivalót. Természetesen a fonetikus elvek dominálnak az újgörög átírásban; ha érdekes, be tudom szkennelni, és gifként tudom mellékelni.
„a Symbol jelkészlet nálam pl. csak üres négyezetek formájában jelenik meg itt az Indexen” Ne azt használd, helyette a α – α Γ – Γ leírás célra vezethet. (Amúgy az általad adott megfeleltetéseket használja az akadémiai szabályozás is.)
„a Daewoo esetén zavarban vagyok: kellene látnom leírva hangullal” Én is a honlapjukon találtam meg, ha jól emlékszem, valami http://www.daewoo.kr (off-line írom, tehát nem tudom ellenőrizni).
„Sőt, ha igényled, kiegészíthetem a listádat 'szlovák > világ többi része' átírási táblákkal, mivel ott ez a helyesírási szabályzat része és nem külön beszerzendő szakkiadványok kompetenciája. (Csak adj időt, míg begépelem...)” Idő: korlátlan (bár most kaptam egy levelet, amely a korlátlanság ellen szól :-)) ), hálám: az égig ér! Ezer köszönet!!!
„Egy korábbi hozászólásodból az szűrődött le bennem, hogy közöd van a Nyelvőr SAMPA-táblázatához.” Én webesítem a Nyelvőrt, így ezt is én csinálom.
„Ez esetben javaslattal élnék: a magánhangzó-táblázat közeit meg kellene növelni, mert jelenleg erősen összefolyik.” Függőlegesen, vízszintesen vagy mindkettő?
„A másik: nem kellene lefordítani magyarra?” Erre kicsit hosszabban tudok csak válaszolni, megadandó az okat, amiért egyáltalán létezik ez a fájl. Nos, számomra nagyon fontos, hogy a Nyelvőr a lehető legtöbb platformról a lehető legtöbb böngészővel hozzáférhető legyen. Ez komoly gondot okoz azonban a mindenféle fura (régi, idegen, fonetikus stb.) betűknél, diagramoknál; ezeket ugyanis jobbára csak kis képekként tudom elhelyezni. Így kirekeszteném viszont a karakteres böngészőt használókat, illetve a felolvasóprogramot használó vakokat. E kellemetlen helyzet megoldására a HTML-ben két lehetőség van. Az egyik, hogy az IMG (image) tagbe ALT (alternative) kapcsolót teszek, s ennek az értékét jeleníti meg a grafikát megjeleníteni nem képes böngésző (vagy a grafikus böngésző is addig, míg a kép le nem töltődött). Egyébként ennek a kapcsolónak a HTML 4-es szabvány szerint IMG tagben az ALT használata kötelező (a csilivili oldalakat készítő webmesterek túlnyomó többsége erre természetesen tesz magasról). Ez néhány betűs dolgoknál kitűnő megoldás, de egy bonyolultabb diagramot, térképet nem lehet így átadni. Erre használatos a LONGDESC nevű (igen ritkán használt, de szabványos) kapcsoló, amely arra ad lehetőséget, hogy a kép helyetti magyarázatot önálló HTML- (vagy más) fájlban helyezzem el. Ilyenek vannak belinkelve a http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123103.htm, http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123104.htm, http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1244/124412.htm oldalakon. Igen ám, de az ilyen oldalak kimondottak karakteres böngészőknek készülvén nem tartalmazhatnak speciális karaktereket, a két szélsővel semmi gond, a középső azonban dialaktológiai vonatkozású lévén sok-sok egyezményes jelet tartalmaz, tehát nem tudtam mit csinálni, átírtam SAMPA-ba (http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1231/123104l1.htm), és mellékeltem egy feloldást az egyezményes magyar jelölés ASCII-változatáról: http://www.c3.hu/~nyelvor/special/mnya.htm. De mivel a Nyelvőr – bár magyar nyelvű folyóirat – tartalmaz angol nyelvű összefoglalókat, gondoltam, hátha egyszer szükség lesz angol nyelvű feloldásra, elkészítettem a korábban már ide belinkelt SAMPA-táblát (amely egyébként – ha jól emlékszem – az egyetlen Nyelvőr-oldal, amely egyáltalán nincs belinkelve a folyóiratba. Bocs, ha kicsit részletes volt, de ennyi a történet. |