Kedves rumci!
Előbb vissza a HVG-re. A mellékjelek elhagyása csak az adott betűk esetleges elérhetetlensége miatt adott engedmény, "kisebbik rossz". Ha van megfelelő betűnk, használnunk kell.
A HVG nem találhat mentséget arra, hogy (1) német (nem azeri és hausza) szavakban/nevekben ne használjon unmlautos ä-t, mikor nem szedi le a pontot az ö-ről és ü-ről sem; (2) nevezett betű meg van mind a "nyugat-európai" mind a "kelet-európai szláv" betűkészletekben függetlenül a kodifikátortól (ISO, ANSI, IBM, etc.): tehát ennek a betűnek meg kellene lenni náluk. (3) Amikor éppen arról cikkeznek, hogy hogyan kell helyesen írni, még az umlaut szót sem említik: teljesen olyan volt, mintha valaki az eredeti cikkből "lenyelte" volna az ékezeteket. Holott ilyenkor pont az ellenkező eljárás a kívánatos -- tartalma miatt ez nem populáris, hanem szakcikknek minősíthető --: ha nincs betű, filctollal berajzoljuk a muszterre.
Most döbbentem rá, hogy a Világ nyelvei is Hanti-manszi Autonóm Területet ír! Csak lehet e mögött valami... Másképp kell írni földrajzi névként, mint mezei névszóként (bár a HVG ebben az esetben is manszi-zott)? [Ide jöhet még a HVG régebbi szokása, hogy csak a Belarusz országnevet és belarusz népnevet használta... Dühített, de Burmából is Myanmar lett, Felső-Voltából Burkina Faso és a két Kongói ... Köztársaság közül már nem tudom meik volt Zaire...]
Elolvastam a szerb átírásról a cikket. Nem értek vele egyet az alábbiak szerint:
1. A mezei átlagparasztot nem etikus rajta nagyon kívül álló politikai következmények elfogadására kényszeríteni. Pl. a Belorusszia vagy Fehéroroszország név helyett a Belarus szó használatát követelni. Így:
(a) Még a felrobbantatás veszélye mellett is meggyőződésem, hogy a szerb és a horvát ugyanaz a nyelv. Majd ötven év múlva az újreértékeléshez visszatérünk.
(b) Teljesen indifferens, hogy a szerben belül is milyen a viszonya az e-ző ejtésnek (ez a "hivatalos magyar" megfelelője a cikkben le nem fordított szerbhorvát ekav szónak). Ha már itt tartunk, akkor a régebbi szerbhorvát irodalmi nyelv nem az e-ző és (i)je-ző izoglossza mentén "törik", hanem a sto-zás, csa-zás, stb. mentén. A horvát nyelvjárások többsége, így a zágrábi is e-ző, de a horvát tartja magát a boszniai eredetű (Vuk Karadzsicstól származó) ije-zéshez. Ha ők is revertálnának, Rijeka-t nekünk is át kellene pingálni Reka-vá?
(c) Évszázadok óta cs-vel adjuk vissza a szerb és horvát családnevek végén a csj (SAMPA: [tS']) hangot. Írjuk vissza a történelemkönyvekben Jellasityot, Damjanityot, Dugonity, Vuk Karadzsityot; vagy járjunk el úgy, mint a szlovákok, akik 1918-ig a "történelmi magyar" személyneveket fonetikusan íratják, utána viszont nem?
(d) Ugyanez igaz, a horvátos kontra magyaros átírásra: nem jobban járt Damjanics, mint D[j]ind[j]ic? Ráadásul, Milovan Gyilasz maga is használta a magyaros névalakot, ha a magyaroknak írt/nyilatkozott/stb. mennyivel jobb a Dilas íráskép, mivel a D-ről az áthúzás úgy is el fog tűnni. Mellesleg a magyar szlavisztikai irodalomban szinte csak a Krlezsa alak van meg (bármit is ír az AkH).
(e) Vissza a ty ~ cs problémára. Ez egy újabb szerb-horvát izoglossza, ahol a ć fonémának három féle kiejtés feleltethető meg: a csj, a cs és a ty. Ha nem vesszük az irodalmi nyelv torzító hatását, akkor Magyarország felé a cs-ző ejtés "néz", így fonetikailag is okolható a korábbi gyakorlat.
(f) Ha már a horvát ortográfia a mérvadó, akkor nem használhatjuk magyaros átírású gy helyett a dj drigáfot is, mivel horvát területen az olyan történelmi csökevény, mint nálunk a cz. Marad az áthúzott d, melyről mint korábban kifejtettem a vonal le fog maradni, így Gyingyity-ből Dindic lesz.
(f) A cikk arra bazíroz, hogy a latin betűs írásmód a horvát nevek révén "a művelt olvasóközönség körében már többnyire ismertek". Ez igaz lehet a passzív felhasználásra (olvasás), de az "aktívkodás" esetén, v.i. amikor a cirill írásból kell reprodukálni a latinicás formát, már nem feltétlenül. Sőt éppen ez vezetett az Index cikkének Dindic, Djindic, Djindjic formák közti tobzódásához.
(g) Idézet a cikkből a horvátos és magyaros írásmód együttes használatáról: "Véleményünk szerint ennek a -- túlságosan is liberális -- szabálynak az alkalmazása már szükségtelen tarkaságot eredményez az írásgyakorlatban". Már itt is liberalistázás folyik?
Egyébként a cikk borzalmas helyesírását illetően egyetértünk. |