|
|
 |
LvT
2001-08-21 18:04:31
|
27
|
Kedves Youwine!
Porkoláb: Hogy némi aktuálpolitikai ízt vigyek a mondandómba, azzal kezdem, hogy a porkolábok és a polgárok ugyanarról a tőről fakadnak, ugyanis mind a pork-, mint a polg- mögött a német Burg 'vár' szó áll. A porkoláb 'börtönőr' eképpen a német Burg(leute)vogt 'várnagy' szó népisesítése és lefokozása.
Morkoláb: Van adatom, amely a német Markgraf 'őrgróf' szóból eredezteti. Mindenestre a morkoláb és a porkoláb szavak hathattak egymásra, mintegy "összenőttek": a morkoláb az első o-ját köszönheti a porkoláb-nak, amely viszont a -láb véget az előzőtől szerezte be. Jelentéstani magyarázatként álljon itt egy kis példabeszéd a saját családtörténetem ből. Anyámékat kisgyermekként a mokota vitte el, nagyanyámat kulákként a porkoláb: így vegyülhetett össze az őrgrófok letűnése után a morkoláb szó mai 'mumus' jelentése.
Markomann: A magyar nyelv szempontjából nem függ össze a fenti kettővel, bár ugyanaz a Mark 'ország(rész)' szó van benne, mint a Markgraf-ban (és a mai Danmark 'Dánia', valamint a korábban említett régi Ostmark 'Ausztria' nevekben).
A "mark", amiről nevüket kapták ('a "Mark"-ba tartozó emberek') az éppen általuk az i.sz. I. sz-ban néhaivá tett Bohémia (< latinosított germán < Boiohaemium, azaz a 'bójok [kelta törzs] otthona'), kb. a mai Csehország volt. Az elnevezés politikai eredetű és jószerivel csak latinul használták: ők maguk a szvébek részének tekintették magukat, de önálló politikai erőt képviseltek, önálló "mark"-juk volt, így pl. Marcus Aurelius is éppen az ellenük viselt hadjárat alatt halt meg. A VI. sz-ban települtek vissza a mai Bajorország területére a szvéb rokonaik mellé, lettek velük együtt bajuvár-ok (> Bayern ~ Bavaria) és váltak később németté. A magyarban ez a kifejezés ismeretlen, a betelepülők már a Schwab 'sváb', illetve később politikai célzattal felújított Bayer 'bajor' népelnevezéseket hozták magukkal. |
|
 |
LvT
2001-08-21 15:20:13
|
25
|
Kedves Youwine!
OFF:
Az ahoj poplacsek esetében az itt található értelmezésre gondolsz (Ahoj poplacsek ribijata ~= hasta la vista, baby)?
Ha igen, akkor azt tudom mondani, hogy ez valaha egy Markos-féle kabaré része lehetett:
* Ahoj: Ez rendben van: szlovákul egyfajta 'szia'. Egyébként magyarul is így kell köszönni, ha megközelítünk egy hajót.
* poplacsek: Ez eredileg cseh és b-vel van: Boblaček és tulajdonképpen a Bobek név egy hiperbecézése. Ahogy aztán Herr Spie nejéből nálunk is spiné lett, úgy a cseheknél is 'pajtikám' jelentést vett fel és így lett a közép-európai univerzum része. De ma már csehül is eléggé "archaikus".
* ribijata: Számomra ez nagyon hasonlít, az orosz rebjonok 'gyerek' szó többes számára: rebjata. Ez egyébként hasonló szerepet tölt be oroszul, mint csehül a boblacsek. Íme egy Viszockij-strófa, mely mottó is lehetne "Nyet, ribjáta, nyet fszjo tak|, nyet fszjo tak, kak nado." (dallamtartó fordításban:) "Nem, haverok, nincs az úgy, | nincs az úgy, mint kéne".
(N.B. Egyébként nem láttam szlovákul az "Elektromodulator dva" c. filmet.)
ON:
Tárgyi tudásomat a könyvtáramtól kölcsönzöm, mely most messze van. Mivel a napokban többször, máshol figyelmetlennek bizonyultam, a markomann ~ markoláb ~ porkoláb problémára némi irodalmazás után szeretnék visszatérni. |
|
A hozzászólás:
 |
Youwine
2001-08-20 22:35:49
|
23
|
LvT, le a kalappal! Gratula a tárgyi tudásodhoz!
A markoláb is a markomannból ered? Vagy a porkolábból? (Elvisz a markoláb...)
Off: Az ahoi, poplacsek, az igaz ?!?
|
|
Előzmény:
 |
LvT
2001-08-19 00:41:51
|
22
|
Kedves Pivovar!
A móc-ot már éppen megírtam önként, és feltöltésre várt, amikor elolvastam a hozzászólásodat. Az abban szereplő pótkérdésekkel kiegészítettem a soros zöngeményemet.
Néhány hegyvidéki népnév:
Móc: Szűkebb értelemben az Erdélyi Érchegységbe való, tágabb értelemben erdélyi román. A román moţ 'móc' szó átvétele.
Hucul: (Sajátos) Ruszin, kárpáti ukrán (népcsoporthoz tartozó). Jelenleg is élő néprajzi megnevezés, mely az ukránon keresztül a románból ered. Hucul lovakat -- melyek kistermetűek és a honfoglaló magyarok feltételezett lófajtájához hasonlóak -- az Aggteleki Nemzeti Parkban is tartanak génmegőrzés végett.
Gorál: Elsősorban a Tátrában és a Beszkidekben élő lengyel (l. góral) népcsoporthoz tartozó. Szlovák vonatkozásban hegyvidéki szlovák (szlk. horal), zógenante "hegyitót". Mindkét névértelmezés jelentése: hegyi (ember).
Néhány nem semleges népnév a tőlük gyarkran hallott szavak alapján:
Digó vulg.: Olasz. Az északolasz digo (irodalmi olasz dico) 'mondok, mondom' szóból
Nyustyu vulg.: Román. A nu ştiu 'nem értem, nem tudom' kifejezésből.
Egyéb
Székely: Etimológiája inkább "nemzetpolitikai" mint nyelvészeti probléma. A megoldás függ ugyanis attól, hogy hunoknak tartjuk-e őket, más, elsőnek honfoglaló magyaroknak, kabaroknak, vagy csak (pl. a hajdúkhoz hasonlóan) "utólag" összeállt népcsoportnak.
Leginkább török eredetű szónak tartják, de egyértelműen elfogadott etimológiai nincs; egy pár valószínűségi sorrendben. Egyesek szerint a székely eredetileg a négy lábán és esetleg a homlokán is fehér ló (a török etnonimek közt nem ritkák az állatnevek; a lófők leszármazottai egyébként is hasonló színű lovakon szolgáltak még a XX. sz. elején is). De eredeztetik az eszkil onogur etnonimből is. Valamint van híve -- kevéssé valószínű eredetként -- a településrendszer (azaz a székek) alapján képződött névnek is.
Rakúsko: Cseh eredetű, a Rakousy név átértelmezése. Ez utóbbi is használatos a mai csehben 'szűkebben vett Ausztria' értelemben, de egyben az ausztriai Raabs an der Thaya település neve is. A pontosebb etimológiát illetően időt kérek, nem találtam eddig forrást. Egy biztos: nem a reich szó áll mögötte, ha jól emlékszem egy kisebb népesség/terület nevének kiterjesztése az egészre. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|