Keresés

Részletes keresés

Canis Creative Commons License 2001-08-15 14:20:44 33
Kedves oncogito!

A tisztesség nem jó, nem rossz. A tisztesség állhatatosság. Talán... Persze, nem tudunk már egészségesen kommunikálni. Ezt a képességet már évszázadokkal ezelött elveszítettük, ma már feltünö.
A János idézettel arra akartam felhívni a figyelmet, hogy törvény =/= igazság. (Nem helytelenül értelmezett törvényességre utaltam.) Fordítva is igaz ez? Törvénytelen =/= igazságtalan? Azt mondja a törvény: szemet szemért, fogat fogért. Mit jelent ez? Könyörtelenül hangzik, pedig ez a mértéktelen büntetés tiltása. Pl. nálunk Szt. László törvényei, egy csirke értéke fölött halálos büntetés. Jézus nem a törvény betüje szerint, hanem eredeti szelleméhez hüen cselekedett. A törvényt már akkor sem értették.
Keleti gondolatok: a Taot nem lehet magyarázni. Aki magyarázza, az nem érti. Tao idézetekhez sosem füzök kommentárt. Ez persze nem jelenti azt, hogy értem.
Akinek füle van, hallja. Aki tudja, vegye be. Jézus szavai. Az igazság szavai.
Üdv:
Canis

A hozzászólás:
oncogito Creative Commons License 2001-08-14 18:27:56 32
Kedves Canis!

Egy mákszemnyi irónai sem volt az írásomban, bár a jó és a rossz fogalma megérne egy külön topicot de szerintem sem vezetne semmiféle eredményre.
Azonban a te értelmezésedben annyi rosszat lehetett érezni a tisztesség fogalma alatt, hogy nem tudtam másként feltenni, ill.megfogalmazni a kérdésemet.
Mindaz, amit írtál, a helyes cselekvéssel kapcsolatban ugyan miért nem nevezhető tisztességesnek, illetve miért van az, hogy sokaknál olyan kétes értékü ez a szó?
Azért szerintem egy helytelenül értelmezett törvényességként értelmezni magát a fogalmat hiba. Hiszen annak, amit valóban követni kellene az embernek, az un. szivbe írt törvénynek is lehet tekinteni.
Legalábbis erről szólna a topic. Hiszen ez mindenkibe benne van és mégis oly nehezen kerül a felszinre. Hiszen szerintem nagyon kevesen vannak, akik tudatosan akarnak "rosszat" (bocs, de nem tudok jobb szót,végülis nevezzük nevén a helytelen cselekedetet) sokkal többen vannak, akik végülis jót akarnak. Azonban legtöbbször visszájára fordul sokminden.
Hibás a megnyilvánulás, vagy a környezet értékelése, vagy mindkettő? Vagy mindenki csak a maga elképzelését tartja egyedüli igaznak, ezért érzünk annyi igazságtalanságot, tisztességtelenséget? Vagy mégis van eltalon, de akkor mitől nehéz az igazodás?
Vagy már elcsépeltük a szavak jelentését, mindennek kétes hangzása van, minden mögött mást gondolunk, mint ami tényleg van?
Hiszen látod, maga a tisztesség fogalma sem ugyanaz számunkra.
A keleti gondolatok számomra is sokat mondanak, de félek csak amiatt, hogy még nem csépeltük el őket, nem magyaráztuk agyon.
Szerintem az egyik legfontosabb tisztességes megnyilvánulás a közlések egyértelmüsége. Hiszen ennek hitele a cselekedetek egyértelmüségét is jelenti egyuttal.
Vélemény?

oncogito

Előzmény:
Canis Creative Commons License 2001-08-14 08:20:09 30
Kedves oncogito!

Remélem legalább egy pici irónia van ebben a hozzászólásodban.
Jó és rossz. Szvsz. a bünbeesés története azt a pillanatot ragadja meg, amikor az ember elkezdett jogot formálni arra, hogy maga határozhassa meg ezeket a fogalmakat Isten helyett. Azóta nincs általános jó és rossz, hanem csak kis individuális jók és rosszak, söt, ezek annyira zavarosak, hogy a legtöbb esetben ugyanazt a tényt x-en x-féleképpen értékelnek.
Addig, amíg ez az állapot fennáll, nem lehet mindenkire érvényesen meghatározni a követendö magatartásformát. Ha az ember végre hajlandó lesz ezt az álláspontot feladni és elfogadja az általános jó és rossz fogalmakat, akkor ez olyan alapot jelent majd, ami visszavezethet egy olyan aranykorba, amihez fogható csak az Édenkertben volt.
Addig viszont, ha legoptimálisabban akarsz cselekedni, akkor próbálj arra gondolni, hogy mit kérne Isten töled a konkrét esetben. Erröl szól a Bhagavad-Gíta néhány fejezete is: a karmánk nem üt vissza ránk, ha nem magunk érdekében, a magunk individuális alapjáról cselekszünk.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!