Keresés

Részletes keresés

petoL Creative Commons License 2001-08-15 20:37:56 35
ÜDV! Oncogito !

Mivel tudjuk, hogy a tévedés az akarásunktól függ, mivel senki nem akar tévedni, talán meglepődünk majd azon, hogy vannak tévedések az ítéleteinkben. Észre kell azonban venni, hogy nagy különbség van a között, hogy akarunk –e tévedni, és a között, hogy a hozzájárulásunkat akarjuk adni olyan nézetekhez, amelyek előidézik egynémely tévedésünket. Senki sem akar kifelyezetten tévedni, mert minden ember akarná hozzájárulását a dolgokhoz, melyeket nem ismer határozottan. Sőt gyakran megtörténik, hogy éppenséggel az igazság megismerésének vágya idézi elő, hogy azok, akik nem ismerik a rendet, amelyet az igazság kutatása során be kell tartani, elvétik azt és tévednek, mert a vágy ítéleteik elhamarkodására és olyan dolgok igaznak tartására ösztönzi őket, amelyekről nincsen elegendő ismeretük.

Az akarati cselekvéssel kapcsolatban pedig, minden cselekvésnek konkrét célja van, amely az objektív feltételekben adott, tehát nem önkényesen tűzzük ki, de kiemelését és tudatosítását már mi végezzük. Megemlítettem az inditékot [motívumot]. A szükséglet mindig valami környezeti hatás következményeként jelenik meg; voltaképpen hiányérzet, amely kibillenti egyensúlyi állapotunkat. Ezért kell helyrehozni, cselekednünk kell, mégpedig olyan cselekvést kell végrehajtanunk, amely a felmerült szükséglet kielégítésére alkalmas.

Az indítéknak feszítő, kényszerítő ereje van, , ez mindig fennáll, amíg a cselekvést végre nem hajtottuk, annak célját elnem értük. A motívumot egy másik – nálánál erősebb – indíték ereje képes csak elnyomni, de nem azonos az ingerrel a motívum !Azt is meg kell jegyeznem, fontos, hogy a cselekvésösztönzéssel kapcsolatban szólnunk kellene a "szükséglet”, "érdek” és "motívum” fogalmak összefüggéséről. Nem érdekel ?

.... amikor a rossz szándékot nem cselekszi meg az ember. Az hogyan értékelendő. - A cselekvés végrehajtás szakaszában a tudati szabályozás irányító, ellenőrző és korrigáló jellege kap nagyobb hangsúlyt. A végrehajtás során ugyanis különféle problémák, nem várt akadályok merülhetnek fel, amelyeket meg kell oldanunk , le kell küzdenünk ; nehézségek a műveletvégzésben támadhatnak, amelyek további erőfeszítéseket, nagyobb odafigyelést és kitartást várnak el tőlünk. A tudati szabályozás ebben a fázisban három – egymásra épülő és egymást kölcsönösen átható szinten : észleleti, képzeleti és gondolati [logikai] szinten jelenik meg.

Ha a cselekvés minden egyes részletét ugyanolyan intenzitással kellene szabályoznunk, hamar elfáradnánk, koncentrálóképességünk kimerülne.

Tisztelettel
petoL

A hozzászólás:
oncogito Creative Commons License 2001-08-13 18:47:19 29
Üdv petoL!

"Tudsz –e erre felelni, hogyan van az, hogy noha mi sohasem akarunk hibát [rosszat] talán elkövetni, mégis követünk el hibát az akaratunk révén."

Szerintem erre senki nem tud egyértelmü választ. Esetenként találgatni azért lehet.
Azt írod:
"Az akarati cselekvés mindig tudatosan szabájozott folyamat !"

Akkor viszont mégis valamilyen szándék meg kell hogy előzze az akaratot. Hiszen a tudatosság ezen alapul.
Tehát én kitartanék a szándékok közötti rossz válsztás eredményeként létrejött akaraton alapuló cselekvésnél. Jót akarok tenni, de rosszul sikerül, (estleg hiányos információ miatt) vagy jót akarok tenni, de a következmény vállalásának szándéka alulmarad. És még szerintem lehetne sorolni az okokat, de a szándékra valahol visszavezethető.

Viszont szerintem legalább olyan érdekes annak az elemzése, amikor a rossz szándékot nem cselekszi meg az ember. Az hogyan értékelendő.

oncogito

Előzmény:
petoL Creative Commons License 2001-08-12 18:03:26 27
ÜDV! Oncogito !
Az akarat szűkebb értelemben, magát a döntési, elhatározási aktust a lelki jelenség [képesség] megnyilvánulásának folyamatát értjük. Az akarat a döntéseken keresztül a személyiség egyensúlyi állapotát stabilizálja, szabályozó szerepet is betölt.
Az "akarati” jelzőt az ösztönös állati illetve a spontán emberi cselekedektől való egyértelmű elhatárolás végett alkalmazzuk. Itt gondolok a spontán emberi sebtében végrehajtott, kellő átgondoltságot nélkülöző megnyilvánulásokat értő, pl. dühkitörést kísérő elhamarkodott, meggondolatlan tettre.
Az akarati cselekvés mindig tudatosan szabájozott folyamat !
A szándék a cselekvés kiváltója elinditója: a motívum. A cselekvés folyamata mindvégig szabályozott. A szervezet azonban csak egyszerre egy inditékkal képes foglalkozni.

Ha akaratunk meghatározása révén választjuk ki az igazat [a jót] , amikor megkülömböztetjük a hamistól, többet kell nekünk magunknak tulajdonítanunk, mint ha egy idegen elv bírna rá és kényszerítene bennünket erre.
Nem hibázhatunk, ha olyan dolgokról ítélünk amelyeket világosan és határozottan észlelünk.
Csak rosszul ítélhetünk arról, amit nem világosan észlelünk, noha ítéletünk igaz lehet, és gyakran az emlékezetünk csap be bennünket.
Tudsz –e erre felelni, hogyan van az, hogy noha mi sohasem akarunk hibát [rosszat] talán elkövetni, mégis követünk el hibát az akaratunk révén.
Az időm knapp, bocsánat.
petoL

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!