Keresés

Remélem legalább egy pici irónia van ebben a hozzászólásodban.
Jó és rossz. Szvsz. a bünbeesés története azt a pillanatot ragadja meg, amikor az ember elkezdett jogot formálni arra, hogy maga határozhassa meg ezeket a fogalmakat Isten helyett. Azóta nincs általános jó és rossz, hanem csak kis individuális jók és rosszak, söt, ezek annyira zavarosak, hogy a legtöbb esetben ugyanazt a tényt x-en x-féleképpen értékelnek.
Addig, amíg ez az állapot fennáll, nem lehet mindenkire érvényesen meghatározni a követendö magatartásformát. Ha az ember végre hajlandó lesz ezt az álláspontot feladni és elfogadja az általános jó és rossz fogalmakat, akkor ez olyan alapot jelent majd, ami visszavezethet egy olyan aranykorba, amihez fogható csak az Édenkertben volt.
Addig viszont, ha legoptimálisabban akarsz cselekedni, akkor próbálj arra gondolni, hogy mit kérne Isten töled a konkrét esetben. Erröl szól a Bhagavad-Gíta néhány fejezete is: a karmánk nem üt vissza ránk, ha nem magunk érdekében, a magunk individuális alapjáról cselekszünk.

Sokáig töprengtem, hogy hogyan válszoljak neked. Aztán úgy döntöttem, hogy inkább kérdezek.
Tehát szerinted milyen idelológián alapuló viselkedesminta a követendő?
Minden esetben, minden egyes személynél más és más, vagy van valamilyen általános érvény? Vagy éppen az általánosság a forrása a rideg, könyörtelen, tisztességet megkövetelő törvénynek?
Mert ha a rosszat olyan élesen érzi valaki, mint te, akkor ott a jónak is meg kell legyen a körvonala.
Várom a válaszod.

oncogito

rideg érzelemmentességet, igazságtalanságot,
Nem. Rideg érzelemmentességet és igazságot. Hallottad Brutus történetét aki a saját fiait végeztette ki a római köztársaság elleni lázadásért? Ez a tisztesség, mert ezt másokkal is megtette volna.
A tisztesség nem igazság. A tisztesség könyörtelenség, a tisztesség törvény.
a valódi igazság mindenkinek megnyugvást kell hozzon, legfőképpen ha érvényre jut. Amíg csak mint lehetőség van jelen, addig jelent háboruságot, békétlenséget és könyörtelenséget.
János evangéliumában (1:17) az áll:
Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg.
Hiába jelent meg az igazság az emberek szeme előtt, nem a békesség jött vele, hanem a kegyelem (ez a kegyelem a béke feltétele). És a kegyelem a legkönyörtelenebb mindenek között a végletes könyörületességével. Ez a legvégső tisztesség, a tisztesség non plus ultrája.
Üdv:
Canis