Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2001-10-01 20:49:41 50
Egy kis adalék a délnémetség faji eredetéhez:

"A mi népünk (szász) Nagy Károly hadjáratai előtt telepedett le Magyarországon"
"A mi népünk (szász) egy és ugyanaz a hunokkal és az avarokkal, akiket most magyaroknak hívnak."

Forrás: Widukind, szász krónikás, 925-1004

Ez azért érdekesebb fényt vetít a kérdésre...

Szkíta-hun-avar-magyar folytonosságot most vagy elhiszi valaki vagy nem, de egy biztos ez a derék keresztény szász krónikás nem értem miért mondja hogy ő egy vérből való a nagy keleti ellenséggel?

Háború kellős közepén...

És ebből a népből lesz részben az angol és számos tengerentúli állam meghatározó néprétege...

"Hunok és avarok lázadásai Ausztriában 900 körül." (egyházi forrás.)

Hasonlót hallani a bajorokról is. Most kelták vagy szkíták az majd mind egy... Valószínű inkább az utóbbi. Ők is avar-hunbok...

Az északi germánok meg gyakran szláv származékok...

Ez csak azért mondom hogy árnyaltabb legyen a kép. A világon szinte mindenki rokonunk. Sőt ha jól belegondolok a zöldszemesostorosig közös az ősünk az egész élővilággal... (Ezek után legyen valaki fajgyűlölő...)

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2001-08-09 10:47:57 14
Ha már a német etnogenezis szóba került, van több német etnikumunk:

Szász: A germán sahs 'kétélű kard' szóból származik és egy törzsszövetség kedvenc fegyverükről vett önelnevezése volt. Ezek a törzsek ún. északi-tengeri germánok voltak, vagyis az angolokkal és frízekkel álltak közelebbi rokonságban, és nem a délgermán németekkel.
A szászok eredeti szállásterülete a mai népet tengerparti sáv volt a dán félszigettől a frízekig és az egyik legjelentősebb germán etnikumot alkották: népfeleslegeüket többször kibocsátva több nép(csoport) létrejöttét alapozták meg.
* Alsószászok: A törzsnépesség "magva" az eredeti helyen maradt, és ők alkotják az Alsó-Szászország népességének többségét. Itt frank befolyásra "németesedtek" el. A flamandok (ill. mai hollandok) is tulajdonképpen frank-szász "keveréketnikum".
* Nyugati szászok: A szászok jelentős része azonban a rokon angol és jüt törzsekkel együtt áttelepült a Brit Szigetre és együtt alkották meg a mai angol nép angol-szász alapnépességét. (Az angolok és jütök eredetileg a dán félszigeten éltek [vö. Jylland 'Jütföld']). Érdekes, hogy a szorosan vett angol törzs neve akkoriban engel volt, míg a szászokat létrehozó törzsek közt szerepel az enger.
* Felsőszászok: Az Drang nach Osten során (vagyis amikor a németek a szállásterületeiket a szlávok rovására keletre tolták a mai etnikai határokig) a telepesek egy jelentős része a szászok közül került ki. Így ők adták a mai Szász-Anhaltba ill. Szászországba települt etnikum megnevezését, jóllehet igen erősen keveredtek más németek csoportokkal.
* Egyéb (pl. magyarországi) szászok: Magyarországon két német csoportot illetnek szász néven: az erdélyi és a szepességi szászokat. Ezek a csoportok azonban nem szászok, elnevezésük alapja és etnogenezisük hasonló a felsőszászokéhoz, míg etnikailag inkább a mai frank (Svájc és Alsó-Szászország között beszélt) nyelvjárásterülethez köthetőek.

Sváb: A név hátterében a szvéb etnonim áll, amely elsőként nyugati-gót törzs megnevezéseként bukkan fel, majd egy törzsszövetség neveként (ennek voltak tagjai egy ideig a longobárdok is). A szvéb törzsek a markomannokkal együtt a mai Svájc és Dél-Németország területén települtek meg (ahol a markomannokra "átszállt" a korábban ott élt Bavarii kelta törzs neve, v.i. a bajor).
Mai értelemben sváboknak a svájci németektől a bajorokig élő népességet értjük, akiknek a svájci németekkel együtt alkotják a mai értelemben vett alemann nyelvjárásokat. A régi névhasználat ennek pont fordítottja volt. (A frankok ernyője alól kikerülő alemann etnikum elsvábosodott.)
A magyarországi németek túlnyomó többségét svábként ismerjük ("dunai svábok"). Azonban csak kevesük valódi sváb (pl. a szatmáriak azok), a többiek bajorok és egyéb "ausztriai" etnikumhoz tartoznak. Ilyen értelemben a sváb csak felnémetet jelent, szemben a középnémet "értelmű" szász-szal.

Osztrák: Az illető terület egy részét még a frankok szervezték meg először a morvák majd a magyarok elleni védelmül, és nevezték el Ostmark-nak, v.i. keleti őrgrófságnak Később az aleman Luxemburg család, majd a bajor eredetű Habsburgok bitoka lett. Ők tették az őrgrófságot birodalommá: Ostreich. Ez az alak volt a magyar név alapja akár önálló magyar fejleménynek tekintjük azt, akár cseh eredetűnek.
Osztrák etnikum egyébként máig nincs: az itt található stájer, karantán, tiroli törzsek valaha a markomannok részét képezték, így tulajdonképpen "bajorok". (Érdekes párhuzam a cseh-szlovák viszonnyal.)

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2001-08-08 15:54:08 13
Kedves Pivovar!

Egészen a napjainkban nyert valódi egységet kifejező szóvá a német, lásd Magyarországon is inkább svábok, szászok, stb. voltak eddig. Így a magyar krónikák is megemlékeznek bajorokról, burgundokról és az egyéb számtalan kisetnoszról. Ezek között voltak az alemánok is, amely megnevezést a frankok egyes csoportjai viselték. A magyarok bejövetelekor a frankok alkották a "németek gerincét", fennhatóságuk kiterjedt a Dunántúlra, de még a nyitrai egyház is frank ellenőrzés alatt állt. A frankok aztán eltűntek a német kohóban és lassan előkerülnek a flamandok, Plattdeutschok.
Az eredeti frank törzsterületek a német törzsek nyugati szegélyére estek, ezért "adhatták" ők a nevüket franciául (allemand), spanyolul (alemán) és portugálul (alemăo) az egész németségnek. Sőt ez a terminus jelenleg is a középnémet nyelvjárások közös megnevezése a nyelvészeti szakirodalomban.
A tedesco viszont olasz elnevezés. Őszinte leszek, a szó eredetét nem tudom, bár a teuton meglehetősen gyanús (pl. a hangzóközi zöngésedés egészen olaszos szokás, vö. lago < lacus).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!