Keresés

Részletes keresés

pindiy Creative Commons License 2001-08-04 12:19:11 46
Az, hogy valami alkalmas a félelem keltésére, azért könnyebben megitélhető, mint az uszítás következménye é éppen egy adott uszulás.
Nem beszélve arról, hogy az úszítás csak akkor valósul úgy igazából meg, ha van uszulás is.
Ha nincs, akkor ugye a szabad vélemény kategóriájában esik, annak ellenére, hogy félelemet kelt, amit igazán szintén nem szabadna.
Egyszerüen az úszítás fogalmát kell tágítani, hogy az akkor is fenáll, ha jogosan kelt félelmet, attól függetlenül, hogy valaki uszul-é vagy nem.
Lévén, hogy az úszítás három és nem két szereplős dolog.
Van aki uszít, van aki uszul és van aki fél.
Igazán indokolt lenne tehát, hogy a büncslekeményt akkor is megvalósultnak tekintsék, ha bármelyik következménye fennáll.
A bíróságok meg képesek az indokolt félelemet megállapítani, vannak ennél komplikáltabb ügyek is.

A hozzászólás:
Mumu Creative Commons License 2001-08-04 12:06:46 44
A megitelesnel (marmint a birosagnal ) nehez lesz a felelem fogalmat es annak terjedelmet megallapitani..
Előzmény:
pindiy Creative Commons License 2001-08-03 18:35:07 40
Asszem, hogy az uszítás tán lyobban megfogható, ha összehozható a félelemkeltéssel.
Mivel az uszításnak két következménye van, az egyik az uszulás maga, a másik meg a félelemkeltés azokban akikkel szemben úszítanak.
Ráadásul a félelem és az uszulás megvalósulása egymástól függetlenül is bekövetkezhet.
Valahogyan két dimenziós a dolog, ráadásul az uszítás és félelem egyidejű, mig az uszulás az ezekhez képest késhet.
A félelem, nem függ az uszulástól, mert a félelem mindig fdeltételezi magát az uszulást, aztán az vagy bekövetkezik vagy nem, de attól függetlenül a félelem lehet indokolt.
Viszont a félelem keltés, a félelemben tartás valahogyan sérti az emberi jogokat, hisz valamilyen módon fenyegetés.
Tehát van e joga valakinek olyan szabadon szólni, hogy az másban indokolt félelmet keltsen.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!