|
|
|
|
 |
Mumu
2001-08-04 12:06:46
|
44
|
| A megitelesnel (marmint a birosagnal ) nehez lesz a felelem fogalmat es annak terjedelmet megallapitani.. |
|
A hozzászólás:
 |
pindiy
2001-08-03 18:35:07
|
40
|
Asszem, hogy az uszítás tán lyobban megfogható, ha összehozható a félelemkeltéssel.
Mivel az uszításnak két következménye van, az egyik az uszulás maga, a másik meg a félelemkeltés azokban akikkel szemben úszítanak.
Ráadásul a félelem és az uszulás megvalósulása egymástól függetlenül is bekövetkezhet.
Valahogyan két dimenziós a dolog, ráadásul az uszítás és félelem egyidejű, mig az uszulás az ezekhez képest késhet.
A félelem, nem függ az uszulástól, mert a félelem mindig fdeltételezi magát az uszulást, aztán az vagy bekövetkezik vagy nem, de attól függetlenül a félelem lehet indokolt.
Viszont a félelem keltés, a félelemben tartás valahogyan sérti az emberi jogokat, hisz valamilyen módon fenyegetés.
Tehát van e joga valakinek olyan szabadon szólni, hogy az másban indokolt félelmet keltsen.
|
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2001-08-02 23:10:04
|
37
|
a Btk pl. szankcionálja a "háborús uszítást" (153. §)
és a topik témájához kapcsolódik az egyik alkotmánybírósági határozat is ("gyülöletre uszítás")
18/2000. (VI. 6.) AB határozat
A véleménynyilvánítási szabadságnak a köznyugalom védelmében lehetséges büntetőjogi korlátozhatóságát vizsgálta az Alkotmánybíróság az Abh.1.-ben is, amikor a Btk. akkor hatályos 269. §-ában meghatározott közösség elleni izgatás alkotmányossága kérdésében foglalt állást. Eszerint: "A vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely "intézmény" közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya (pl. a köznyugalom)." (Abh.1., ABH 1992, 167., 178.)
Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását alkotmányosnak ismerte el a "gyűlöletre uszítás" tekintetében, amelynek büntetendővé nyilvánításával védett jogi tárgy - a Btk. elhelyezéséből következően - szintén a köznyugalom. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a köznyugalom ilyen megzavarása mögött ott van nagyszámú egyéni jog megsértésének a veszélye is: a csoport ellen felszított indulat fenyegeti a csoporthoz tartozók becsületét, méltóságát (szélsőséges esetben életét is), megfélemlítéssel korlátozza őket más jogaik gyakorlásában is (köztük a szabad véleménynyilvánításban). A gyűlöletre uszítás olyan veszélyt hordoz egyéni jogokra is, amelyek a közvetlen tárgyként szereplő köznyugalomnak olyan súlyt adnak, hogy a véleményszabadság korlátozása szükségesnek és arányosnak tekinthető. Noha a mérlegelés gyakorlati eredménye hasonló, ebben a gondolatmenetben nem csupán a köznyugalom megzavarásának intenzitásáról van szó, amely egy bizonyos mérték fölött ("clear and present danger") igazolja a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását. Itt az a döntő, hogy mi került veszélybe: az uszítás az alkotmányos értékrendben szintén igen magasan álló alanyi jogokat veszélyeztet.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|