Keresés

Részletes keresés

hangaroa Creative Commons License 2001-06-02 00:46:01 19
Én nem erre gondoltam, mert amiket Te mondasz, azt inkább környezeti viszonyok/tényezők (v. vmi. ilyesmi) néven emlegetném.
Inkább olyasmire gondoltam, hogy a méhlepényesek, az erszényesek és a tojásrakók - bár mind emlősök - bizonyos szempontból másként "működnek", mindhárom csoportnak megvan az egész szervezete kiterjedő saját "konstrukciója", ami egy kicsit másként, más rendszerben működik (bár nem a legjobb pllda, de kicsit olyan, mint mondjuk a gőz-, a benzin-, vagy a dízelhajtás; minddel lehet járművet hajtani, de azért mégiscsak más rendszer...). Mindhárom rendszerhez másfajta anyagcsere-intenzitás tartozik. A kacsacsőrű emlős a saját élettani-fiziológiai-testfelépítésbeli-életműködésbeli tulajdonságaihoz és korlátaihoz képest mutat kiemelkedően magas anyagcsere-intenzitást.
Erre gondoltam...

hangaroa

A hozzászólás:
terrigena Creative Commons License 2001-06-02 00:34:22 18
"a saját élettani viszonyaihoz képes toronymagasan kiugró intenzitással pörög az anyagcseréje."

Ez a saját élettani viszony most azt az extrém hideg vizet és magashegyi levegőt jelenti, amit írtam? Mert akkor még el is találtam...

Előzmény:
hangaroa Creative Commons License 2001-06-02 00:26:03 17
Szóval a nagy zabálásnak igazából energetikai okai vannak. Mielőtt azonban ezt jobban megvilágítanám, el kell mondanom egy-két dolgot.

Az anyagcsere intenzitása alatt végeredményben azt értjük, hogy mennyire "pörög magas fordulatszámon az állat motorja". Ezt persze az állat aktuális tevékenysége is befolyásolja (pl. alszik vagy rohan), de alapvetően különbség van az egyes fajok között is.
A különböző fajok anyagcseréjének intenzitását az ún. alapanyagcsere érték alapján állapítják meg. Ez végeredményben azon alapul, hogy hősemleges környezetben, nyugalmi állapotban (csak alapanyagcsere folyik) mérik az állat összes hőtermelését. Természetesen a termelt hő mennyiségét a testtömeg is befolyásolja, eért egységnyi testtömegre vetítve kell számolni, ráadásul nem a szimpla testtömegre, hanem különféle hősugárzási tulajdonságok, valamint a testtömeg/testfelület arány méretenkénti eltérései miatt az úgynevezett anyagcsere-testtömegre, amely az álat normál testtömegének a 0,75 hatványa.

Mármost a vizsgálatokból kiderült, hogy a méhlepényes emlősök átlagos alapanyagcsere értéke 293 kJ/kg0,75, az erszényeseknél azonban csak az előző érték 70 %-a (204 kJ/kg0,75). Igaz ugyan, hogy ezektől az átlagoktól komoly eltérések is lehetnek, hiszen a rendszertani hovatartozáson túl a táplálkozási sajátosságok, az állat aktivitási szintje, illetve a hőszabályozás tökéletességének mértéke is jelentősen befolyásolja az alapanyagcsere jellemző értékét. De az azért megállapítható, hogy az erszényesek élettani sajátosságai miatt alaphelyzetben alacsonyabb intenzitású anyagcsere jellemző rájuk.
A kloakásoknál már nincs sok értelme átlagot számolni a kevés faj miatt, de úgy tűnik, hogy az alaphelyzetet a hangyászsünök képviselik, és náluk az alapanyagcsere intenzitása alig 27-31 %-a a méhlepényesek átlagának. Vagyis a tojásrakó emlősök jellemző biológiai sajátosságai mellett ilyen szintű anyagcsere intenzitással kell számolni.
A kacsacsőrű emlősé viszont ennek kétszerese, úgyhogy - bár az abszolút számok tekintetében az anyagcseréjének intenzitása nem éri el egy átlagos méhlepényesét - a saját élettani viszonyaihoz képes toronymagasan kiugró intenzitással pörög az anyagcseréje.

Röviden ennyi a lényeg, bár nem tudom, hogy lehetett-e követni. Ha valami nem világos, írd le, aztán majd én is írok...

hangaroa

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!