|
|
 |
terrigena
 2001-06-01 23:36:19
|
15
|
| Majd kilukad már az oldalam a kíváncsiságtól, miért esznek annyit a topikot ihlető állatok... |
|
A hozzászólás:
 |
|
terrigena
2001-05-28 01:29:37
|
14
|
Hu, igen kimerítő előadást hallottunk a különböző emlőscsoportok faj- és rendszámáról, de én nem így értettem. Végül is mindegy, hogy 1000 faj 1 faj van, ha az az egy faj egymaga meghódítja a másik ezer életterét. A méhlepényes emlősök átjutva Amerikába kiszorították az ottani honos erszényes emlősöket, és most ugyanez a folyamat játszódik le Ausztráliában is, lásd dingók, nyulak, macskák, és mindenféle egyéb ember által behurcolt faj, amelyek komolyan veszélyeztetik Ausztrális őshonos erszényes emlőseinek életterét. A méhlepényes emlősök a nagy evolúciós játszmát megnyerték a többi emlőssel szemben, mivel életképesebbnek bizonyultak, az erszényesek és kloákások pedig néhány szigetre szorultak vissza.
Persze ezzel együtt szeretem és tisztelem az erszényeseket és kloákásokat is, és meg kell őket menteni, arról nem is beszélve, hogy tudományos szempontból kritikus szerepük a törzsfejlődés megértésében.
"Kacsacsőrű emlőst különben elég macerás tartani, mert aprócska méretéhez képest rengeteget zabál. Egy másfél kilós állat egyszer 540 g földigilisztát, 20-30 apró rákot, 200 liszkukacot, két békát és két főtt tojást "nyomott be" egyetlen nap alatt! És ezek egy része elég nehezen szerezhető be naponta, ilyen mennyiségben. "
Hát azért egy állatkert csal meg tudja oldani. Vagy ennyire rossz a pénzügyi helyzetetek?
"Ha érdekel a nagy zabálás élettani oka, majd azt is megírom."
Hát így IQ-ból arra tippelnék, hogy nagyon hideg vízben élnek és vadásznak, magas testhőmérséklettel, így sok energiára van szükség a hőmérsékletük fenntartásához, de ha van valami egyéb különös ok is, kíváncsian várom...
"Ja, különben Bpesten az Állatkertben évtizedekkel ezelőtt kiállítottunk egyet, de az ki volt tömve, úgy vigyorgott a fűben :-)))"
Na és az hogy vetődött el errefelé? Még mindig Magyarországon van, vagy csak kölcsön volt? |
|
Előzmény:
|
|
hangaroa
2001-05-21 23:30:32
|
12
|
Üdv terrigena!
Igazad van, tényleg más a koakás, más az erszényes és megint más a méhlepényes emlős. Szerintem úgy kell felfogni, hogy a három csoport eltérő anatómiai-fiziológiai adottságai más-más korlátokkal határolt evolúciós mozgásteret jelentettek, és mindegyik a saját mozgásterén belül specializálódott. Vagyis tekintsük őket párhuzamos fejlődési irányoknak!
A ma számontartott 4800 (tíz-húsz ide vagy oda) emlősfaj kozül 4500 méhlepényes, majdnem 300 erszényes, és csupán négy jelenkori faj tartozik a tojásrakó emlősök közé. Ha csak a fajszámot nézem, a tojásrakók voltaképpen jelentéktelenek.
Fejlődéstörténeti szempontból azonban iszonyú nagy a jelentőségük. Az emlősök törzsfejlődése folyamán ui. a tojásrakók hamarabb ágaztak le, s csak utána vált külön az erszényesek és a méhlepényesek fejlődési iránya. Vagyis az erszényesek és a méhlepényesek közelebbi rokonságban vannak egymással, mint bármelyikük a tojásrakókkal.
Ha a három csoportot nem a fajok, hanem mondjuk a rendek száma szerint hasonlítod össze, akkor az jön ki, hogy méhlepényesek: 20 rend, (igaz, ebből a rágcsálókéba vagy 2000, a denevérekébe meg 970 faj tartozik), erszényesek: 7 rend, tojásrakók: 1 (2) rend. Így már egészen más a kép...
Maga a kacsacsőrű emlős toronymagasan kiemelkedik a tojásrakók közül. A másik három faj ugyebár hangyászsün (rövidcsőrű, hosszúcsőrű, meg egy új faj, amelyet 1999-ben írt le Colin P. Groves és Tin F. Flannery: Zaglossus attenboroughii), szintén eléggé specializált (ragadós nyelv - hangya, termesz, meg féreg az étlapon), de sok szempontból azért le van maradva a kacsacsőrűhöz képest.
"Ez azt jelenti, hogy Európába még sose került élő példány? :-OOOOO"
Bizony nem! Ugyan egy Ursula Heckner nevű heidelbergi zoológusnő egyszer azt találta írni, hogy 1913 és 1919 között a Budapesti Állatkertben élt egy példány, de már kinyomoztam, hogy ez a példány egy hosszúcsőrű hangyászsün volt (nyolc másik társával először került a faj Európába 1913-ban). Meg is írtam frau Hecknernek, de nem válaszolt :-((((
Kacsacsőrű emlőst különben elég macerás tartani, mert aprócska méretéhez képest rengeteget zabál. Egy másfél kilós állat egyszer 540 g földigilisztát, 20-30 apró rákot, 200 liszkukacot, két békát és két főtt tojást "nyomott be" egyetlen nap alatt! És ezek egy része elég nehezen szerezhető be naponta, ilyen mennyiségben.
Ha érdekel a nagy zabálás élettani oka, majd azt is megírom.
Ja, különben Bpesten az Állatkertben évtizedekkel ezelőtt kiállítottunk egyet, de az ki volt tömve, úgy vigyorgott a fűben :-))) Még kép si van róla.
hangaroa
ps. Forgófejű csőrike rulez! Az arckoponyája olyan neanderthali, nem? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
