|
|
|
|
 |
hegy_lakó
 2001-05-27 22:34:39
|
51
|
Megint elkapott egy pillanatra a félelem, nehogy valaki kipróbálja. Óva intek töle minden Isten tagadót, mert mostani eszemmel tudom, hogy az öszinte kívánságot Isten feltétel nélkül teljesíti, bármi legyen is az. Szóval nem provokációnak szántam az elözö hozzászólásomat.
Hegylakó
|
|
A hozzászólás:
 |
|
hegy_lakó
2001-05-27 22:25:26
|
50
|
Néha a félelem akár tanító mesterünk is lehet. Leírok egy igen személyes élményt ami sok-sok évvel ezelött történt meg velem, s jelentös motiváció volt benne a félelem.
Ifjabb koromban igen szilárdan (legalábbis úgy éreztem) materialista, s azon belül is erösen Isten tagadó voltam. Nem kaptam vallásos nevelést, söt inkább az ellenkezöjét. Szóval egyszer megkisértettem Istent. Elalvás elött azt mondtam magamban, hogy tegyünk végleg pontot erre az „Isten hívés” dologra. Valami olyant mondtam ,magamnak, ha van Isten akkor holnap reggelre haljak meg. Ez egy természetes és egyáltalán nem félelmetes dolog egy ateistának. Nem is izgultam miatta, csak valahogy nem jött álom a szememre. Telt múlt az idő, s kezdtem forgolódni az ágyamban. Egyre rosszabb lett, s végül eljutottam a halálfélelem érzéséig. Ezt azonban már nem tudtam elviselni és vissza vontam elhatározásomat. Ezután megkönnyebbülten elaludtam.
Akkor még nem voltam tisztában vele, de ez a pont volt Istenhez vezetö utam kezdete.
Hegylakó
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
