Keresés

Részletes keresés

progress Creative Commons License 2001-05-16 15:14:25 152
Nem, csak 26 éves vagyok, úgyhogy már bőven rendszerváltás után voltunk, amikor a családunkban jöttek a legnagyobb kiadások (középsuli stb.) Édesapám egyébként szociális munkás volt egy alapítványnál, édesanyám pedig MÁV-nál információs (hát egyik sem egy aranybánya, persze emellett apu rengeteget dolgozott pl. karácsonyfát termelt, mert különben megélni se tudtunk volna)
A hozzászólás:
Sheme Creative Commons License 2001-05-15 17:05:41 129
Hi!

Mivel nagy családból származol és gondolom legalább 35-45 között lehetsz, 1-2 dolgot elfelejtesz:

1. 1960-70 között 2000-2500Ft között mozgott a havi fizetés. (Ez csak sacc, javítsatok ki, ha tévedek!)

2. 1 zsemle 0.40Ft, azaz 40 fillér(!) volt. Manapság 13-16 Ftközött mozog. Számoljunk 13Ft-tal; 2000/0,40=5.000db(!!!), mai minimálbérből: 30.850/13=2.373db. Vagy: 1 liter benzin: 3Ft/l, ma pedig 260Ft(!) - illetve szerdától, tehát: 2000/3=666.67(liter), 30.850/260=118(liter).

Na, Áj hóp, érzed a különbséget. Én például absztinens vagyok, kábszerre' sem költök.

Előzmény:
progress Creative Commons License 2001-05-15 11:54:30 120
Kedves Asztaltársak!

Feleségemmel ugyan még csak az első gyermekünket várjuk, de nekem öt, feleségemnek hat testvére van, így azt hiszem érdemben hozzá tudok szólni a kérdéshez. (Csak érdekességképpen:
Hatunkból 3-an már lediplomáztunk (építész, informatikus, kürt-tanár), ketten most járnak fősulira (könyvtár), egyetemre (építész), a legkisebb még általánosba jár. Feleségeméknél (a szülök egyébként nem diplomások): egy villamosmérnök, tanító, infós hallgató, és van négy általános iskolai korú.)

Azt hiszem a probléma elsősorban nem a szegénységgel van. Az igazán fontos az értékrend. Bátran mondhatom, hogy túl sok mindenünk nem volt, mégis tisztességes ember lett mindannyiunkból. Mert ezt láttuk otthon. Egyáltalán nem tragédia, ha egy gyerek nem márkás cipőben jár (az apuci meg mondjuk nem márkás autóval hanem trabival). Azt látom, hogy az használt a legtöbbet, hogy megtanultunk küzdeni. Pl. a főiskola alatt, csak az iskolakezdéskor kértem otthonról pénzt, október végére már mindig megtudtam élni a pénzemből. Igaz pl. bejártam az órákra, tanultam, nem költöttem alkoholra a pénzemet. Egyébként a húgom és öcsém most is kijön az ösztöndíjából (Esély a tanulásra, szociális, tanulmányi), sőt pl. a húgom most vett magának egy ülőgarnitúrát otthonra ösztöndíjából!!!! :-), hogy szebb legyen a szobája otthon.

Tisztességtelen és tisztességes embert tud nevelni gazdag és szegény egyaránt. Nagyon biztató ugyanakkor ma az, hogy érezhetően segítik a gyermekvállalást, méghozzá felelős módon. Az szerintem pl. óriási ötlet, hogy az adókedvezmény a fogantatás 3. hónapjától jár (a költségek is jönnek már akkor).

Ugyanakkor nem szabad leegyszerűsíteni annyira a helyzetet, hogy a romák csak a pénz miatt vállalnák a gyerekeket. Sokkal inkább probléma a nem megfelelő felvilágosítás, a fogamzásgátló eszközök magas ára, a felelősségteljes gondolkodás hiánya. Ezekre kellene oktatni őket.

A végső konklúzióm tehát, a gyermekvállalás elsősorban nem anyagi kérdés a számomra.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!