Keresés

Az, hogy kivitelezhetetlen egy ilyen rendszer azzal én egyetértek.
"mindenkinek természetes joga a reprodukció - a saját zsebére." Minthogy ez is kivitelezhetetlen, mert egy megszületett gyereket nem lehet nem létezőnek tekinteni, ha a szülők "felelőtlenűl reprodukálnak".
Ez a társadalomra (az adófizetők pénzéből) kötelezettségeket ró, legalábbis a humánus társadalmakban. Úgy tűnik Szingapúrban mások az erkölcsi elvek. Ott nem a minőség, hanem az anyagiak alapján szelektálják a gyermekek neveltetésének támogatását.
Nem vagyok róla meggyőződve, hogy az igazán értékes emberek a gazdag családok gyermekei. Gondolj csak a sok egykére, elkényeztetettre, a gazdag gyerekek bűnözővé válására és még sorolhatnám.

Az utolsó mondatodat nem akarom értelmezni, mert lehet, hogy nem jól minősítenélek.

salk

Sajnos egy ilyen rendszer kivihetetlen, és szerintem felesleges is. Egyrészt képtelenség ilyen családtervezési rendszert ráerőltetni a társadalomra (baleset pl. nem is lehetne? :-)))), másrészt mindenkinek természetes joga a reprodukció - a saját zsebére.

Nem kötelező az államnak mindent támogatni. Az állam határozza meg a prioritásokat, amerre a dolgot el akarjuk mozdítani és arra ösztönözzön a támogatásokkal. Pl. Szingapúrban állítólag bevezettek egy olyan rendszert, hogy a diplomás szülők gyermekeit kiemelten támogatják, mert belőlük lesznek később az legjobb adófizetők, illetve olcsóbb, ha a család juttat el valakit egy szintre, nem a társadalom.

Nálunk az a baj, hogy a minőséget semennyire nem veszi figyelembe.

Üdv

1x1

Én úgy gondolom, hogy a gyermekszülés és nevelés az nem "csak" magánügy. Ha így volna, nem születnének törvények a gyermekek, vagy a szülők érdekében.
Ma is törvény rendelkezik arról, hogy az arra nem érdemes szülőktől elvegyék a gyermeket, vagy ha a nevelés anyagi háttere nem biztosított, akkor a társadalomnak kell (sajnos nem elég magas szinten, de ez politikai és gazdasági kérdés) helyt állni.
Kérdéseidre:
- Akiket erre a törvény felruházna, mondjuk azokat akik ma is döntenek a gyermekek elhelyezéséről.
- Nem értem a kérdésedet.Mit értesz visszaélés alatt? Talán alkalmas a nevelésre és mégis szül?
- Nem látom azt, hogy hol itt a fenyegetés. A fenyegetés az ma van a gyermekek felé, amikor nem törödve azzal, hogy hogyan nő fel a gyermek, fő az, hogy megszülessen.
- Ezt a kérdést sem értem, mert ma is vannak szerződések a szülők és az állam között (még ha ezek felületesek és hiányosak is) a vonatkozó törvényekben megfogalmazva.

Meglátásom az, hogy gyermekek elleni felelőtlenség, ha a felnevelsét egy gyermeknek egy alakalmatlan ember végzi, és még nagyobb baj, ha a nevelésnek még a feltételei sincsenek meg. Ez eleve magába hordozza egy ember szenvedéseinek a lehetőségét.

A megoldási javaslatom az, hogy azokat az embereket, akik gyermeket akarnak nemzeni és szülni, azokat hozzáértő emberek kötelező jelleggel készítsék fel a gyermeknevelésre. Az anyagi dolgokról fenntartom a korábbi álláspontomat. A szegénység nem lehet a rátermettség akadálya, de a "gazdadság" sem jelenthet automatikus rátermettséget.

salk