Szab, Hami (és mindenki): hétfôn 6-kor sörözés vhol Budán, mindhármónk közelében.
Rumci, kösz a példákat. Amit írtam, és amit Szab fölvetett, az a nem-nek a mn.-ekkel való egybeírása. Kötôszavakra sok példa van nem-mel (nemcsak, nemde, nemigen; mígnem, hanem) meg anélkül is (márpedig, dehát, merthogy, habár stb.). Világos, hogy a nemeuklideszi geometria nem euklideszi g., a nemnegatív szám nem negatív sz., a nemmágneses anyag pedig (mily meglepô!) nem mágnesezhetô. Az viszont nekem nem világos, hogy mennyivel adnak többet az egybeírt alakok a különírtaknál. Érezhetô persze bennük egy olyan irányzat (fôleg a szaktudományok nyelvezetében), hogy az ellentétes fogalmat is egy szóval fejezzük ki, hogy szimmetrikus legyen a dolog. (Mintha a férj is kaphatná a nevét a feleségéébôl a -né képzôvel.) Ez bizonyára védhetô valamennyire, de akkor biztosan nem, ha az ellentétes fogalomra is van szavunk: nemkonvex = konkáv.
Az is sejthetô, hogy az egybeírással vélik megakadályozni, hogy a tagadást a jelzôs szerkezet egészére értsük. Vagyis, hogy a "nem lineáris egyenletrendszer"-t úgy értsük, hogy "(nem lineáris) egyenletrendszer", ne pedig úgy, hogy "nem (lineáris egyenletrendszer)". Ennek problematikája emlékeztet közös hölgyismerôsünkre, arra a bizonyos barna szemüveges nôre. Ha ezt vesszük alapul, akkor alapesetben indokolatlannak tűnik a "nem" egybeírása mn.-ekkel. A két kérdés persze különbözik egymástól: a hölgy esetében nem az a kérdés, hogy az 1. jelzô (barna) az ôt követô jelzôs szintagmára vonatkozik-e vagy annak csak az egyik tagjára, hanem az, hogy az ôt követô elsô (szemüveges) vagy második (nô) szóra.
Vurugya: nemde te egy nem nemtelen NEMECSEK vagy? (Kifogyott a piros tintám.) |