Keresés

Részletes keresés

gyrmur Creative Commons License 2001-04-24 22:44:50 94
Hát az első házasságot illetően igazad van, ezt már ne firtassuk.
A második pedig mocskos anyagiak miatt köttetett meg, hiszen valójában nem is akartunk összeházasodni, csak a lombikprogramot akkor még nem támogatta az állam, másképp pedig nem lett volna esélyünk saját gyerekre. Később pedig az örökbefogadásoknál már egyértelműen ez kellett. Az eredmény 3 gyönyörű, okos kisgyerek.
A hozzászólás:
bableves2 Creative Commons License 2001-04-24 15:50:48 93
Szerintem még a férjhezmenés is fölösleges volt, de ez magánvélemény:o)
Előzmény:
gyrmur Creative Commons License 2001-04-24 15:23:21 92
Sziasztok! Most olvastam végig az egész topicot. Kedves Moll! Tanácsot adni nem akarok, mert a végén mindenki úgy dönt, ahogy, és úgyis azt fogja jó döntésnek érezni, ahogy ő döntött.
A személyes tapasztalatom a következő: 26-27 évesen mentem először férjhez és akkor szinte godolkodás nélkül X-né Y.Z. lett a nevem. A gyakorlatban azonban csak nyűg volt számomra ez az egész ilyen formájú névhasználat és a szóbeli bemutatkozáskor rendszeresen a lánykori nevemet használtam, sosem a hivatalosat. Ezt persze a volt férjem néhányszor szóvá is tette, de ez már csak hab volt a tortán.
Mikor elváltunk papiron, én úgy döntöttem, hogy visszaveszem a leánykori nevemet, ami akkor 92-93-ban kb. 10-15.000 forintomba került, egy csomó utánajárásba és nyüglődésbe. Az a gyanúm, hogy ez a mai árakon még többe kerül időben és pénzben is.
Másodszor mikor férjhez mentem maradt a lánykori nevem és a párom ebben teljesen egyetértett. Az esküvőnk egyébként teljesen sallangmentes volt, gyűrű nélkül, fehér ruha nélkül.
Ma is azt mondom, hogy nem a gyűrű vagy névhasználat adja meg azt, hogy tudják rólad, rólam, bárkiről, hogy tartozol valakihez akár hivatalosan, akár csak együttélés szintjén. Ezt a viselkedés határozza meg.
Bocs hogy hosszú voltam. Üdv Mindenkinek.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!