Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
rumci Creative Commons License 2001-04-23 21:19:07 43
Írod: „a birt. névmásnak lehet névelôje: Kié ez a könyv? Az enyém. / Nem az enyém, hanem a tied. / Méghogy az enyém?! – Ezek névelô nélkül mind helytelenek.”

Nincs olyan, hogy birtokos névmás. Az enyém szóalak a személyes névmás birtokjeles, birtokos személyjeles alakja: a + Péter + könyv + -e ~ az + én + könyv + -em ~ az + én + -é + -m > az + eny + -é + -m. Mindebből következőleg nem értem, hogy mi mellett vagy ellen lenne érv az, hogy ezeket a névmási alakokat ritkábban használjuk névelő nélkül.

Az, hogy nálad kérdőjelesek az ilyen alakok, mint: az Ady könyve, az csupán a te nyelvváltozatodat jellemzi, a kodifikált sztenderd ezt tartja a választékosabb változatnak. Egyébiránt az én nyelvváltozatomban is kérdőjelesek ezek az alakok. Csakúgy, mint a ?Beszéltem tegnap Péterrel.

Előzmény:
phls Creative Commons License 2001-04-23 19:37:50 41
Bár újra fölmelegítve csak a töltött káposzta jó, de mégsem hiszem, hogy "a Zoli könyve" szerkezetben a névelô egyértelműen a könyvhöz tartozna. Rosbi hozott már fel példákat ennek igazolására, hadd toldjam meg ôket néhánnyal:

Az én könyvem / *Én könyvem (bár régen, fôleg latin mintára, fogalmaztak így: én vétkem, én legnagyobb vétkem; mi atyánk stb. Most is mondják: "Te dolgod!")
A könyv az enyém. / *A könyv enyém.
Az enyém, nem pedig a tiéd. / *Enyém, nem pedig tiéd.

Uez végigmehet a többi személyben és számban, az eredmény azonos. Ha E/3-ban a névmás helyett olyan tulajdonnevet írunk, mely elé ált. nem kell névelô (ilyen pl. a személy- vagy "alapesetben" az országnév, de nem a folyónév), akkor a köv. párokat kapjuk:

Az ô könyve. / *Ô könyve.
A Bodrog áradása. / *Bodrog áradása.
?A Zoli könyve. / Zoli könyve.
*A Magyarország térképe. / Magyarország térképe.

Ez a könyv az övé. / *Ez a könyv övé.
Ez a víz a Bodrogé. / *Ez a víz Bodrogé.
?Ez a könyv a Zolié. / Ez a könyv Zolié.
*Ez a térkép a Magyarországé. / Ez a térkép Magyarországé.

Mindezekbôl eléggé világos, hogy egyrészt a birtokos szerkezetet ilyen szempontból nem lehet Ádám szép könyvével mint jelzôssel összemosni, másrészt (rumci!) a birt. névmásnak lehet névelôje: Kié ez a könyv? Az enyém. / Nem az enyém, hanem a tied. / Méghogy az enyém?! – Ezek névelô nélkül mind helytelenek.

Az más lapra tartozik, hogy – amennyire be tudom határolni – egészen a XX. sz. elejéig-közepéig valóban így írtak: "párját ritkítja az olyan szuggesztív költészet, mint AZ Adyé" – mármint hogy AZ Ady költészete, vagyis Adynak A költészete. Nekem az effajta fogalmazás mindig is nagyon kimódoltnak hatott (egyéni szoc. probl.); nem tudom, hogy régen nem lehetett-e szintén csak egy rossz szokás, modorosság.

Végül: van bôven olyan birt. szerk., melyben az elején álló névelô egyaránt tartozik a birtokoshoz és a birtokhoz, pl.: a tegnap elküldött levél feladóvevénye.

Mindezek alapján kétlem, hogy a mai nyelvszokás szerint az "a Zoli könyve" szerkezetben a névelô a könyvhöz tartozna. Inkább Zolihoz, esetleg mindkettôhöz. S ha az 1. eset áll fenn, akkor helyes-e így a kifejezés? – nos, errôl szól ez a rovat, én csak mellédumáltam itt.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!