|
|
 |
hWindy
2001-04-14 22:43:11
|
82
|
Kosz:)
(Ha hirtelen eltunnek, akkor a netszolgaltatot keretik szidni. Mind a kettot.:-/)
Van egy kozhely - amiket ugy hagyomanyosan utalok idezni, de ide illik es igaz is. A biztonsagot nem masban kell keresni. Magunkban. A masik elhagyhat, meghalhat - ez nem biztonsag csak az illuzioja. Ha meg eloveszem a diznis enemet, akkor azt mondom, hogy a tars szerepe az eletben az, hogy erot ad. Nemtom, ezt sokan nem ertik, nem is magamutogatasilag irom, hanem mert komolyan igy vagyok vele. Nekem az, ha valaki oszinten szeret es onmagamert - az ero, egyfele plusz energia es hiszek abban, hogy ez igy van rendjen. Es valahogy ezt erzem normalisnak.
Ja, nem fognak megverni. Ill. engem virtualisan probaltak, de nem jott ossze:)
Azert ne "bantsad" a kismamakat. A mai vilagunk nem kedvez tulzottan a gyereknevelesnek. Tudod, rohatt ezt mondani, de altalaban senki nem tehet rola. Nem tehet rola az apa mert mondjuk megmondta a felesegenek, hogy nem akar gyereket. Nem tehet rola az anya, mert mondjuk o meg akart. Tegyuk fel, hogy anya menetkozben megutalja apat es ott is hagyja. Es a gyerek az apara hasonlit. Es innentol ontudatlan se kepes megadni a kello szeretetet, mert az elet fintora, hogy megszabadult a hon utalttol es most ott van a kicsinyitett masa egy eletre, hogy emlekeztesse. Ez csak egy pelda volt, de arrol szol, hogy emberek vagyunk. (De azert es se vagyok alt. se ilyen fennkolt se ilyen "nagylelku", de azert asszem neha nem karos ezeken gondolkozni, mert ez is segit "tulelni".)
Ja, igen, a kepmutast azt en is nagyon... De ettol meg kezdek rajonni, hogy meg kell tanulni. Es attol tartok te is ra fox. Azert ne utaljad majd magad, ha muszaj lesz. Oke?
Joejt!:-) |
|
A hozzászólás:
 |
The Devillish Fiend
2001-04-14 21:41:49
|
79
|
hWindy,
Csak most volt időm ismét gép elé ülni.
Tök jó, amiket írtál. Én is ugyanígy gondolkozom rengeteg dologban (egyszer még ezért megvernek minket:))))
Off leszek, remélem utoljára (még kapok a fejemre ezért valakitől):
Nálam két fő dolog van, ami idegesít és folyton eszembe jut; az egyik ez a dolog, a másik a társadalmi képmutatás, amit egy csomó ember csinál. Nem tudom elképzelni, hogy valaha is olyan ember váljon belőlem, aki csak azért csinál meg valamit, és csak azért törődne bele valamibe, mert a társadalom ezt várja el és mintha ezen kívül semmi más nem lenne (pl. hogy mindenképpen házasodj meg még záros határidőn belül, mert különben kikiáltanak magadnak való karrieristának, aki sosem törődött senkivel, meg mittudomén, de ezer ilyen dolog van). Érzelmek nélkül egy házasság, hát... erre nem venném rá magam, még a pénzért se (nem mondom, hogy a pénzt az ablakon kéne kiszórni, annyit sem jelent nekem, de mindenképpen valahol egy határt meg kéne húzni). Kegyetlen éveket tud az okozni, főleg a végén, ha egy ilyen házasság után, valaki erre később rájön, hogy mennyire hamisan is döntött (bár rengetegen vannak, akik még akkor sem jönnek rá - talán nekik a jobb).
Nem is tudom melyik a jobb, életünk végéig megmaradni ebben, vagy kiszállni belőle, de ez rejti azt a veszélyt is, hogy még a látszatbiztonság is elveszik. Nem tudom, nem tudom. Ezt a kérdést még meg kell rágni egy párszor.
És ez rengeteg dologra vezethető vissza (csak hogy kevésbé offoljunk), kezdve a legkezdetlegesebb tapasztalatoktól is, amik úgy általában érik az embert. Nem csoda, hogy az elvált szülők gyermekei között vannak a legtöbben házasságellenesek. A szülőknek sokkal nagyobb felelősségük van, mint gondolnák, akár egy pillanattal is el lehet rontani mindent, amik később beépülnek (például látom ezeket a türelmetlen kismamákat mindenfelé, akiknek egy csepp percük sincs a gyerekeikre, vajon ezek a gyerekek milyen családképpel nőnek majd fel?).
Szóval ez one.
Nekem erről az egészről az Apafej című film jut az eszembe, ahol a Sandler magyarázza, hogy minden életünk során felmerülő probléma a neveltetésből adódik. Az egyik kedvenc filmem különben.
Szegény Mumunak meg szétoffoltuk a topicját.
Legközelebb igyekszem a témáról is többet beszélni.:))))
Mindenkinek jó éjt. |
|
Előzmény:
 |
hWindy
2001-04-14 17:34:47
|
77
|
OFF es "melypszichologia", de asszem ugyis halott az erdemi resz erre a hetvegere.
Én is rengeteg ilyen látszatházassággal találkoztam már, csomó emberről tudok, aki el van emiatt keseredve, ennél nagyobb szemétség a földön nincs. És ez az amit én nem akarok, akkor inkább a magány.
Teljesen igazad van! Annyit tennek hozza, hogy nem biztos, hogy szemetseg kategoria, ill. nem minden esetben. Most olvastam valamit, amitol eleg sok mindent megertettem. Sokan egyfele menekulesnek elik meg, az viszont igaz, hogy egy illuzioba. A szemelyiseg egyreszt genetika (ahogy mar irtam) meg egyreszt attol fejlodsz valamilyenne, annak fuggvenyeben, hogy a kornyezetedtol, foleg attol aki tenylegesen nevel(altalaban az anya) milyen visszajelzeseket kapsz. Erre epul majd a kesobbi identitasod is. Azok akik nem a megfelelo visszajelzeseket kapjak valahogy "kisiklanak". Egy gyerek semmi mast nem akar mint az erzelmei pozitiv megerositeset, egy mosolyt, jovahagyast. Ha ez nem eri el, mert a szulo valamilyen okbol nem felel meg (altalabn nem tehet rola o sem), akkor a gyerek elter a sajat erzeseitol vagy nem ter el, de onbizalom hianyos lesz, vagy mas modon beteg. (Most ne klinikai esetre gondolj, a 80%-nak vannak ilyen gondjai es nem is tudatosak. Ezek inkabb nehezebb elethelyzetekben jonnek ki.
De pl. ilyen eset mikor valaki 0 onbizalommal a hazastarsatol varja az apa-anya szerepet es egy eleten at egy idealizalt tarsat hajszol, vagy ilyen a tulzott alkalmazkodas, amikor azt mutatod a kornyezetednek amit elvarnak toled - mindenkinek mast, es a vegen belekeveredsz a sajat hazugsagaidba es meg mindig nem kapod meg azt amire valojaban szukseged van. Es meg rengeteg peldat tudnek. Ha elvonatkoztatunk attol mikor valaki tenyleg hideg fejjel hoz egy ilyen dontest (anyagi okok motivalta erdekhazassag) akkor alt. valami melyebben rejlo es nem tudatos motivacio van. Az meg egy szerencses allapot, ha erre rajossz, mert ha tudod mitol vagy olyan amilyen akkor elkezdhetsz dolgozni azon (felteve, hogy ez az allapot neked igy nem jo), hogy elkeruld a sajat csapdaidat. Nemtom, lehet kovetni?
Jo hosszan ragom, pedig egy lenyegi mondanivaloja van, amit mar sokan elmondtak itt, hogy az elso az, hogy ismerjuk meg sajatmagunkat, ha felmerul a gyanu, hogy valami nem oke, nem vagyunk elegedettek es erdekes modon ugyanazokat a "hibakat" kovetjuk el!!!
Szoval nem azt aminek hinni szeretnenk magunkat, nem is azt amit a kulvilag tukroz felenk, hanem azt akik valojaban vagyunk es ertsuk meg a folyamatot, hogy mitol lettunk ilyenne. Ennyi. Es akkor le lehet razni a buntudatot, a rossz dolgokat meg tenyleg tanulsagkent lehet megelni es nem kell eltemetni a multat, sot egy jobb jovo is realissa valik.
Elnezest a hosszu hozzaszolasert. De olyan sokan kuszkodnek itt ezzel, laccik az indexen es hatha segit valakinek... Mittomen:-) Remelem. Tenyleg szeretnem ha segitene. Valahogy soha ennyi nyiltan elkeseredett, "szerencsetlen" embert nem lattam es a szomoru poen az, hogy azok kozott is sok van akiken nem laccik es nem is gondolnank. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|