Keresés

Részletes keresés

Thoughts Creative Commons License 2001-04-08 20:00:31 345
A pozitív élmények hatására MINDEN állat agya hozzászokik a BÁRKI jelenlétéhez!!!

Ez 100%
Biztos, hogy bármilyen személyiségű a macskád magadhoz tudod szoktatni, max az idő a kérdés.

Tanusítom, mert volt egy macskesz (nem a mienk) aki sokáig menekült előlem, ma mégis szeret.
Nem tettem mást, csak következetesen kényeztettem.

Napi fél óra intenziv simogatáskúrával tutkó magadhozédelgedheted, szerintem max két hét alatt.
Próbáld ki kérlek, ha nincs változás szólj.
Ha van, élvezd ki!

(Nincs akkora egója, hogy az igazán jó ellen dacolni legyen képes... Meg minek...)

A hozzászólás:
sansan Creative Commons License 2001-04-08 19:52:07 344
Szia! Szerintem nem egyformák ők sem,mint,ahogyan az emberek sem.Pl.Helénke tart tőlem,de az én buta Cilim egészen megszelidült,pedig sokáig be sem jöhetett.Mikor aztán rájött,mennyivel jobb egy hideg téli éjszakán a meleg szobában dorombolni,akkor megengedte,hogy megfogjam és simogassam.Úgy hogy azért számítóak ők is.
Előzmény:
Thoughts Creative Commons License 2001-04-08 19:31:19 343
Kedves sansan!

Érdekes dolog jött ki ebből (-:

>"véleményem szerint az állat, ha "megsértődik",akkor tart valamitől,valami miatt és ezt elraktározza egész életében."

Szerintem meg az állat akkor tart valamitől, ha fél. (-:

Teljesen logikus amit a macskeszodról írsz, én csak annyit "tanácsolnék", hogy szeretgesd Őt talán egy kicsit többet:

Az én macskám 6 éves, és hosszú időn át nem foglalkoztam vele túl sokat.
Kb az utóbbi fél évben kezdtem rá "odafigyelni" kezdtem a szobában alvásra szoktatni. (Addig nem aludt velünk egyszer sem!!!)

Mivel a szobából éjszaka nem tudott kimenni, kétszer odacsinált. (Hangsúlyozom egy akkor már 5 éve szobatiszta macskáról van szó!!!)

Sokat hallottam már, hogy nem szabad később "nevelni" mert akkor már nem ér semmit, viszont még én sem vettem észre az alkotást időben, csak másnap délután... (Reggel nem volt időm szaglászni.)
Ekkor annak ellenére, hogy én sem tartottam valószínűnek hogy megérti a célzást, fogtam a macskát odavittem művéhez, és miután láttam, hogy tudja mi is az, egy elég szép kis pofonnal jutalmaztam, amitől vagy két óráig elő sem került.

Az érdekesebb a második eset volt!
A szitu ua, de mikor másodszor közelettem a cumó felé a macskával az ölemben, a macska azonnal észrevette mi következik, és mielőtt még 2 méteren belülre értünk elkezdett menekülni...
Ekkor nem pofoztam, meg, de kipróbáltam, hogy vizszintes repülésből is talparaesik e.

Ezt a szerencsétlen macskát, még macskának sem vettük soha.
Azóta mióta belekezdtünk az igazi kényeztetésébe kizárólag én ütöttem meg.
(Az első néhány évben azért kapot egyet kettőt, de az én "nevelésem" azoknál sokkal drasztikusabb volt.)

Meg kell mondjam, hogy a macskám oda van értem!!!
Imád!!! (-:
Egyszerűen annyira kikészül a simogatástól, hogy nem tud nekem ellenállni, annak ellenére, hogy kaját tőlem sohasem kap!

Szerintem, ha rendszeresebben éreztetnéd a macskáddal, hogy mennyire szertsz neki örömet okozni a simogatással, biztos téged is ugyanannyira fog szeretni mint a család többi tagját!!!
A "nevelés" nem számíg mert míg megtanulja mi a szabály, a rossz emlékeket megfelelő kompenzációval ugyanúgy elfelejti, mint ahogy az emberi elme is igyekszik azoktól TELJESEN TUDATTALANUL megszabadulni.

Ez szvsz egy védekezési mechanizmus, és a neurotikussá válást elkerülendő, az állatoknál is működik.

MINDEN állat képes a jóért cserébe a rosszat elfelejteni!!!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!