Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
beegod Creative Commons License 2001-03-26 21:02:17 245
Még mindig nem értem, ha agyilag hagyunk valamit abba, azt hogyan lehet érzelmileg megszívni? Mindenképp győztesnek nevezném azt, aki elhagy egy vesztest.
Ne haragudj, nem tudom jobban megfogalmazni :), de valahogy úgy; te a jelekből ítélve mindenképp a szenvedőbb fél vagy, ergo a másik már annyira nem szenved. Hiszen képes volt észérvekkel kiszállni.
Najó, nem rágódok ezen tovább, de a címre utalva, egy érett nőnek meg lehet mondani bárhogy is alakul, persze szvsz nagyon fontos az őszinteség (szerintem nem is kellene említeni, csak máshol olvastam, mindegy mit, csak valamit mondjunk, ez baromság, plazastyle), szóval igazán itt kap hangsúlyt az "érettnőség".
Egyáltalán nincs jelentősége az önámításnak, még tudat alatt sem, ok, lehet, hogy ezt nem tudhatom egész pontosan, de pl. számomra az, hogy végiggondolom nem azt jelenti, hogy mérlegelek. Nem is jó a kifejezés, inkább talán, nem tudnak már olyan viharosan magukkal ragadni az érzelmek.
Aztán ha beindulnak...))))

Előzmény:
perdix Creative Commons License 2001-03-26 19:07:21 244
Kékség! Igazad van! kitört rajtam az önirónia és a cinizmus!
Attól, hogy az ember az érettebb korosztályhoz tartozik, nem feltétlen követ el mindig ennek megfelelő cselekedetet! Mea culpa! Én most beleugrottam valamibe, amiből irtó nehezen másztam (mászok) ki.
Azt hiszem ez a korosztály egy kicsit elkényelmesedett, és már nem mennek bele holmi ingatag, az idegeket felörlő, bizonytalan kimenetelü dolgokba... vagy ha igen, akkor azt végiggondolja.
beegod! Nálunk nincs győztes! Ezt ő is megszivta érzelmileg! Agyilag hagyta abba, pont ezért nem tudtam beletörődni. Sokkal jobban elfogadtam volna azt a felállást, hogy elmult. Van ilyen.. de ezt az észérvekkel történő kiszállást....???

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!