Idézet Konrád Lorenz könyvből a kommunikációval kapcsolatos elképzeléséről:
"Az embernek a legapróbb intenció-mozdulatra sincs szüksége, ha közölni óhajtja pillanatnyi hangulatát, hiszen meg is mondhatja. Pl. a csókák, vagy a kutyák azonban kénytelenek egymás szeméből "kiolvasni", hogy melyik mire készül, mit tesz a következő másodpercben. Épp ezért a magasabb rendű, társasan élő állatoknál a hangulatátvitel adó-vevő készüléke sokkal specializáltabb, mint nálunk, embereknél.
...
Az állatok adókészülékének teljesítőképessége tehát lényegesen jobb, mint az emberé és ugyanezt mondhatjuk el a hangulatátvitel vevőkészülékéről is. Szinte hihetetlen, milyen minimális, emberi szemmel már teljesen felfoghatatlan jelzéseket vesznek fel, sőt értékelnek helyesen az állatok. Pl. ha a földön eledelt keresgélő csapatból az egyik csóka csupán azért rebben fel, hogy a legközelebbi fára telepedjék és megtisztogassa kicsit a tollazatát, a többiek utána sem pislantanak.De ha netán azért repült fel, hogy nagyobb útra keljen, akkor már követi a párja, estleg egy nagyobb csóka csapat is, bár egy árva hívó hangot sem adott.
Aki csak egy kicsit is ismeri a kutyákat, tudja micsoda hátborzongató biztonsággal állapitják meg, hogy a gazdája számára érdektelen célból távozik, vagy pedig a hőn óhajtott séta kecsegtet.
...
Az állatok természetesen nem telepatikus úton érzik meg ilyen pontosan gazdájuk minden hangulatát. Csak éppen igen sok állatban megvan az a képesség, hogy olyan elképesztő parányi mozdulatokat is észleljenek, amik az ember szemét elkerülik.
...
A társas életet élő állatoknál azért fejlődött ki a legcsekélyebb mozdulatok megértésének képessége, mert a szavakat nem értik meg, nem tudnak beszélni.
...
Ráadásul az, amit a kutya művel, megtanult és belátásos cselekvés. Minden egyes kutya más és más módszerrel érteti meg magát gazdájával, sőt ugyanazon kutya az adott helyzettől függően más módszert alkalmaz céljai eléréséhez."
A kutyaiskolában az ember-állat közös nyelvezetének kialakítása a lényeg. Az ember ismeri az állat ilyen-olyan reakcióját, arra ilyen-olyan módon válaszol, ez a közös megértés gyökere.
Igaz, hogy sok problémát az ember nem kifejezetten átgondolt előzetes terv után hajt végre, de ezek begyakorlott dolgok. Uj probléma, eltérő helyzet esetén már tudatossá válik a cselekvés. Az állatoknál is ilyesmi lehet. Sok szempontból ösztönösen, öröklött módon reagálnak, de új szituációban a képességeik koordinálására van szükség.
oncogito |