Keresés

"Az embernek a legapróbb intenció-mozdulatra sincs szüksége, ha közölni óhajtja pillanatnyi hangulatát, hiszen meg is mondhatja. Pl. a csókák, vagy a kutyák azonban kénytelenek egymás szeméből "kiolvasni", hogy melyik mire készül, mit tesz a következő másodpercben. Épp ezért a magasabb rendű, társasan élő állatoknál a hangulatátvitel adó-vevő készüléke sokkal specializáltabb, mint nálunk, embereknél.
...
Az állatok adókészülékének teljesítőképessége tehát lényegesen jobb, mint az emberé és ugyanezt mondhatjuk el a hangulatátvitel vevőkészülékéről is. Szinte hihetetlen, milyen minimális, emberi szemmel már teljesen felfoghatatlan jelzéseket vesznek fel, sőt értékelnek helyesen az állatok. Pl. ha a földön eledelt keresgélő csapatból az egyik csóka csupán azért rebben fel, hogy a legközelebbi fára telepedjék és megtisztogassa kicsit a tollazatát, a többiek utána sem pislantanak.De ha netán azért repült fel, hogy nagyobb útra keljen, akkor már követi a párja, estleg egy nagyobb csóka csapat is, bár egy árva hívó hangot sem adott.
Aki csak egy kicsit is ismeri a kutyákat, tudja micsoda hátborzongató biztonsággal állapitják meg, hogy a gazdája számára érdektelen célból távozik, vagy pedig a hőn óhajtott séta kecsegtet.
...
Az állatok természetesen nem telepatikus úton érzik meg ilyen pontosan gazdájuk minden hangulatát. Csak éppen igen sok állatban megvan az a képesség, hogy olyan elképesztő parányi mozdulatokat is észleljenek, amik az ember szemét elkerülik.
...
A társas életet élő állatoknál azért fejlődött ki a legcsekélyebb mozdulatok megértésének képessége, mert a szavakat nem értik meg, nem tudnak beszélni.
...
Ráadásul az, amit a kutya művel, megtanult és belátásos cselekvés. Minden egyes kutya más és más módszerrel érteti meg magát gazdájával, sőt ugyanazon kutya az adott helyzettől függően más módszert alkalmaz céljai eléréséhez."

A kutyaiskolában az ember-állat közös nyelvezetének kialakítása a lényeg. Az ember ismeri az állat ilyen-olyan reakcióját, arra ilyen-olyan módon válaszol, ez a közös megértés gyökere.

Igaz, hogy sok problémát az ember nem kifejezetten átgondolt előzetes terv után hajt végre, de ezek begyakorlott dolgok. Uj probléma, eltérő helyzet esetén már tudatossá válik a cselekvés. Az állatoknál is ilyesmi lehet. Sok szempontból ösztönösen, öröklött módon reagálnak, de új szituációban a képességeik koordinálására van szükség.

oncogito

Igyekezin fogok, hozzájutni ahhoz a könyvhöz, de megkérnélek, hogy legalább nagyjából oszd meg velünk miről szól!!!
Kutyaiskolán vettem részt. Egyáltalán nem arról szólt, hogy az állatoknak beszédközpontjuk van...

Ha tudatosságról beszélünk, akkor csak az emberi tudatossághoz viszonyíthatunk!!! (Onnan vezethetjük le azt is, hogy pl. az emberszabásúak és a delfinek tudatosak...)

Bizonyos problémák megoldása egyáltalán nem jelenit azon problémák tudatos megoldását!!! Roppantul sok problémát oldasz meg Te is nap mint nap tudattalanul, és amíg ennek az ellenkezőjéről meg nem győzöl, kérlek, ne kezeld ennyire természetesnek az állatok tudatosságát!!!

A méhek beszéde is bizonyos komunikáció amelyek létét egyáltalán nem kérdőjeleztem, mindemellett tartom, hogy egyáltalán nem tudnak róla, hogy miért táncolnak!!! Csak csinálják! (Te sem biztos, hogy minden problémamegoldásod okát tudod! Ha elgondolkozol MINDENEN, amit csinálsz ember lévén persze, könnyen a dolgok végére jutsz, de az állatok erre több okból képtelenek...)
A delfinek komunikációs képességeit szintén nem kérdőjeleztem. De ne felejtsük el, hogy arányaiban még az emberénél is nagyobb az agytérfogatuk!!!
Halak beszédéről még nem hallottam... (Beszédről, azaz a gondolatok tudatos megosztásáról biztos nincs szó!)

Kár, hogy nem akarod tesztelni a kutyáid... (-;
Egyébként van egy rakás jellemzője az alvásnak az agy állapotán kívül (persze abból kifolyólag), amit a kutyák észrevehetnek, míg az emberek nem biztos...

Olvastad Konrád Lorenz (állatpszichológus) Salamon király gyűrűje c. könyvét? Ajánlom.
Azon kívül pl. a kutyaiskolák pont ezen az elven működnek. Érdemes egyszer részt venned egy-két alkalommal ilyen helyen is.

"minden próbatételem az emberi viselkedéssel próbálja összehasonlítani az állatokat mert erről szól ez a topic!"

Én viszont arról próbállak meggyőzni, hogy létezik másfajta tudatos viselkedési forma, mint az emberé. Az emberi tudatosság nem egyetlen létező bizonyosság.
Pontosan tudom, hogy az állat másként látja a világot, mint mi emberek. De az értékelése, a reakciója ettől még tudatos.
Azon kívül pedig az állatok nagyonis bonyolult dolgokat képesek közölni egymással, gondolj pl. a méhek "beszédére", amivel közlik egymásnak a megközelítendő célt. A testbeszéd is beszéd, azon kívül pl a delfineknél, halaknál hangullámok a beszéd lényege és még biztos sokminden más is van, mint amiről legalábbis én tudok.
És ráadásul ezt még az is tetészi, hogy hasonlóan az embereknél azonos fajnál is más "tájszólásban" lehet csoportok, családok, falkák szerint.

A kutyás példámat nem óhajtom letesztelni az agóniámmal! :-))))
Viszont az biztos, hogy mindkét ebem teljesen tisztában van azzal, hogy mikor alszom ténylegesen, ill. mikor csak csukott szemmel, de ébren. Reggel pl. tévedhetetlen biztonsággal megállapítják, hogy ébren vagyok, bár a szemem még egyáltalán nem nyiottam ki. Azonnal odajönnek, üdvözölnek és már sürgetik a reggeli sétát. Addig azonban, amig alszom, ők is teljesen nyugodtak. Még sosem tévedtek ezügyben.

oncogito