Sok mindent elárul majd, ha megszületik végre "státusz-törvény". Nem csodálkoznék, ha csak Erdélyben és a részeken elérné a 3-4 milliót az igazolványt kérelmezők száma. Persze én is tudom, hogy sok ccsaló is lenne, de politikai szempontból még ők is jól jöhetnek.
A lentebbi számítások - lehet, hogy csak nem olvastam mindegyiket - kihagynak egy elég jelentős csoportot. Ez a vegyes házasságban élőké. A szülők esetében még az elképzelhető, hogy az egyik ilyennek, a másik olyannak vallja magát, de a gyermekeik esetében a leggyakoribb az, hogy azt már a többségi nemzethez számítják. Jó, jó, tudom, néhány értelmiségi családban ez nem így van, őket megnézhetjük a tévében olvashatunk róluk, de ők egy meglehetősen szűk csoport.
Eddig, az esetek többségében számukra jobban "megérte" a többséghez tartozni, mint magyarnak vallaniuk magukat. Jelenleg Magyarország gazdasági szempontból egyre jobban elhúz azoktól az országoktól, melyekben jelentős magyar lakosság él. Sőt, most az kezd hátrányba kerülni, aki nem tud magyarul. Tíz éve egyre erősebbek a jelenlegi határoktól számított 100-200 km-es körzetekben a regionális együttműködés. Az itt működő nem magyar vállalkozók is elsősorban Magyarországgal, vagy legalábbis a közvetítésével építik ki kapcsolataikat. Tekintve, hogy ezek zömmel kisvállalkozások, nem nagyon engedhetik meg maguknak, hogy olyan többségit vegyenek fel aki mellé tolmnácsot kell alkalmazni.
Szóval, amennyiben a "státusz-törvény"-t jól szövegezik meg, és a követelményrendszert okosan dolgozzák ki, akkor pár éven belül nem lesz elég magyar iskola az igények kielégítésére. A magyar egyetemek létesítése (pl. Kolozsvár és Nyitra központokkal) egyik lényeges feladata lesz a -remélhetőleg - fellépő pedagógus-hiány enyhítése.
Bocs, a hosszért. |