|
|
|
|
 |
rumci
2001-03-17 00:36:32
|
1384
|
| Az irodalmi nyelv – köznyelv terminológiát általában elavultnak tartják. Amúgy a régebbi és a modern terminológia megfeleltetése: irodalmi nyelv = írott sztenderd, köznyelv = beszélt sztenderd. Szende azt állítja, hogy e két nyelvváltozat elválasztható hordozójától. S szerintem ebben igaza van. (Ellenirányú példa a e-mailek, chatek, fórumok nyelve, melyet szokás virtuális szóbeliségnek is nevezni.) |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2001-03-16 20:52:03
|
1383
|
| Lehet írott nyelvet beszélni? Nem lenne célszerűbb (írott ill. beszélt) irodalmi nyelvről, illetve köznyelvről beszélni? |
|
Előzmény:
 |
rumci
2001-03-16 18:31:43
|
1382
|
| Talán egyszerűbb eljárást eredményez, ha azt mondjuk, hogy amely, ha a szövegkörnyezetben (esetleg a szituációban) található olyan elem, tipikusan főnév vagy főnévi csoport, amely behelyettesíthető a kötőszóba, és ami, ha nem, akár pl. egész tagmondatra vonatkozik. Mindez érvényes a konzervatív írott nyelvre, a beszélt nyelvben az amely igen ritka (Szende Tamás szavaival élva, a beszélt nyelvben csak ami van, és az hogy ő használ beszédében amelyet is, csak azért van, mert írott nyelvet beszél), és sokkal inkább stiláris szerepe van, mint a fenti (tehát választékosabb: amely, akár hiperkorrekten is, természetesebb: ami). Érdekes, hogy ugyanez az oppozíció alapja, ha azt nézzük, hogy mutató névmás és névutó kapcsolatát mikor írjuk egybe, és mikor külön: Aziránt érdeklődöm, hogy kapható-e ez és ez a könyv a boltban – Az iránt érdeklődöm, aki szereti a zenét; Az iránt a lány iránt érzek vonzalmat, aki okos; Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|