Talán egyszerűbb eljárást eredményez, ha azt mondjuk, hogy amely, ha a szövegkörnyezetben (esetleg a szituációban) található olyan elem, tipikusan főnév vagy főnévi csoport, amely behelyettesíthető a kötőszóba, és ami, ha nem, akár pl. egész tagmondatra vonatkozik. Mindez érvényes a konzervatív írott nyelvre, a beszélt nyelvben az amely igen ritka (Szende Tamás szavaival élva, a beszélt nyelvben csak ami van, és az hogy ő használ beszédében amelyet is, csak azért van, mert írott nyelvet beszél), és sokkal inkább stiláris szerepe van, mint a fenti (tehát választékosabb: amely, akár hiperkorrekten is, természetesebb: ami). Érdekes, hogy ugyanez az oppozíció alapja, ha azt nézzük, hogy mutató névmás és névutó kapcsolatát mikor írjuk egybe, és mikor külön: Aziránt érdeklődöm, hogy kapható-e ez és ez a könyv a boltban – Az iránt érdeklődöm, aki szereti a zenét; Az iránt a lány iránt érzek vonzalmat, aki okos; Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik.
CILLI mondatában: "Ezekhez fel vagyok szerelve különböző papír alapú segédeszközökkel, amelyek itt sorakoznak a fejem felett a polcon" normatívan mind az amely, mind az ami kötőszó kerülendő. Ugyanis itt mellérendelő viszonyról van szó, a helyes kötőszó pl. az és lenne ("Fel vagyok szerelve segédeszközökkel, és ezek itt sorakoznak..."). De ha már használjuk, akkor mindegy, hogy melyikkel élünk a kettő közül.
Az amely-t egyébként jószerével csak minőségjelzői és értelmezői mellékmondatokban használhatjuk: az egyéb fajta alárendelő összetett mondatban, pl. alanyi, állítmányi, tárgyi, az ami használandó. Tehát:
- Alanyi mellékmondat: Mi nem történt meg? Az, amit már rég vártam. -> Nem történt meg az, amit már rég vártam.
- Állítmányi mellékmondat: Mi van ezzel a levéllel? Már rég vártam. -> Ez a levél az, amit már rég vártam.
- Tárgyi mellékmondat: Mit hozott meg a postás? Amit már rág vártam. -> A postás meghozta azt, amit már rég vártam.
- Minőségjelzői mellékmondat I: Milyen levelet hozta meg a postás? Azt, amit már rég vártam. -> A postás meghozta a levelet, amit már rég vártam.
- Minőségjelzői mellékmondat II: Melyik levelet hozta meg a postás? Azt, amelyet már rég vártam. -> A postás meghozta azt a levelet, amelyet már rég vártam.
Látszatra az utolsó kettő ugyanaz, azonban még sem teljesen: a másodikban, amely névmást használó esetben egy meghatározott levélről van, az elsőben (ami kotöszóval) egy levélről, melynek csak egyik "tulajdonsága" az, hogy rég vártam. A szituációt világossá tehetjük azzal, ha a határozott névelőt megpróbáljuk lecserélni határozatlanra: ha ezt nem sikerül az értelem megtartása mellett megtennünk, akkor amely-t kell használnunk.
Marginális kérdés, de engem érdekel, mer’ csak. Azé’! És még véletlenül se Cillit akarom bántani, csak éppen nála van egy példamondat, amiben az én problémám előfordul:
„Ezekhez fel vagyok szerelve különböző … segédeszközökkel, amelyek … itt sorakoznak a … polcon."
Mivel a mondat nekem úgy is rendben van, ha az amelyek, helyett amik szerepel (privátim én a fenti helyzetben az amelyek-et kissé modorosnak is érzem, de ez nem jelent semmit), ezért felteszem a kérdést: mikor (a)melyek, és mikor (a)mik. Van-é jelentősége, vagy csak a megszokás? Stílus? Generációs firlefranc, kulturális szakadék, mifene?
Más, de hasonló: mi a szignifikáns különbség a láthatók és a láthatóak között. Mikor az egyik, mikor a másik?
Endlich: Egy hetilapunkban nemrég figyelemre méltó (de legalábbis érdekes)