Keresés

Nem igaz, hogy az ember csak a környezet hatására asszociál! A tudatos gondolkodást, legszívesebben én úgy fogalmaznám, hogy az asszociációk irányításának képessége! Én igenis el tudok gondolkodni máson is, mint ami a környezetemben van! (De abban igazad van, hogy általában mindíg van valami kiváltó asszociáció! Ellenben az embernél az lehet egy tudatalatti gondolat is...)

A papagájok tükörszeretetéről már hallottam, de én sem tartom valószínűnek, hogy tudná, hogy magát nézi...

Egy percig nem állítottam, hogy egy gyerek tudja mit lát a tükörben... Bizonyos kor után már igen, de annak a kornak el kell telnie, ez igaz!

Egy vadon élő állat megfigyelése alatt nem befolyásoló tényező az ember, többek között mert általában nem tudják, hogy ott van!
Egy háziállat esetében sem feltétlenül az!
Olykor van szerencsém úgy figyelni a kutyám, hogy nem tudja hogy figyelem... Az tényleg nagyon érdekes...
Egyébként szerintem mondjuk a macskákat nem is érdekli, hogy figyelik e... Nem tudja felfogni, mit jelent az!

Az ember és az állatok akaratát tényleg a környezet befolyásolja! (Ismét igazad van.) De ne felejtsük el, hogy ezért volt korábban is szó arról, hogy mennyire kicsi az a környezet, ami alapján egy macska döntéseket hoz!!!

Azt, hogy a fiad ágyánál miért ült a kutyád nem tudom megmondani... Több oka lehet, de nem hinném, hogy épp a fiad simogatását élvezte!

Kérlek fogalmazd meg mit jelent számodra a tudatosság!!!

Azt mondod, az állat nem bír azon gondolkodni, ami nem jut az eszébe.
Dehát az ember sem! Legfeljebb a környezet hatására asszociál, de ez az állatnál is fellelhető, ha kisebb mértékben is.
Egy papagály pl. imádja a tükröt. Az nem tudom, hogy tudja-e hogy az ott ő maga, vagy egy másikat feltételez, de ez kisgyereknél is éppen olyan bizonytalan dolog, amikor először néz ilyesmibe.

Nagyon nem jövőbe mutató dolognak tartom az olyan fajta magabiztosságot, hogy mit ne lehetne megérteni az állatok viselkedésén.
Azt is bele kell kalkulálni ám a megfigyelések során, hogy az állat nagyonis felfogja, hogy mi az elvárás vele szemben és legtöbbször ez befolyásolja a cselekedeteiben.

Az ember szabad akarata is kizárólag a környezettől függ, legfeljebb egy nagyobb környezettől.
Nem biztos, hogy egy macska pl. nem azért nem akar repülni, mert nem jut az eszébe. Az embernek is csak olyan törekvései vannak, amit ismer a természet adta lehetőségekből.

A kutya pedig nagyonis gondol a nem éppen otthon levőkre. A fiam amikor elutazott egy hétre, az egyik kutya kizárólag az ő ágya előtt feküdt a nap nagy részén, bár volt saját helye.

Olvastam valahol egy érdekes gondolatot. Az embernél és az állatnál egyaránt nem a vezető egyéniség viselkedéséből tűnik ki a kívülálló számára, hogy ő vezető, hanem a környezete viselkedéséből.
Normákat betartani és azokat felrúgni ugyanaz a törekvés, annyira hasonló, hogy nem tudom miért lenne nagy tévedés tudatosnak nevezni.

Az állatnak nincs módjában önállóan dönteni, valódi természetes körülmények között, de ezt elsősorban az ember számlájára kell írni. :-)

oncogito

Nem az a kérdés, hogy képes e egy állat a tükörbe nézni vagy sem, hanem hogy képes e feldolgozni a tükör szolgáltatta információt!!!

Megsúgom nem! A majmok és a delfinek talán, de egy kutya vagy egy macska azért messze nem...

Te itt többféle fajták béli különbséget sorosz fel, amiket én egy percig sem kétlek, hanem elismerek! Én is tudom, hogy egyes állatok így és így szocializálódnak, meg ezt és ezt csinálnak!
A kérdés az, hogy mennyire teszik ezt tudatosan!
Szerintem egyáltalán nem! Vannak ösztöneik, amikre a vadonban támaszkodnak, és ha befogadják őket ezek egy kicsit deformálódnak a büntetés vagy jutalmazástól függően! (A háziállatoknál láthatóan ezek az ösztönök már deformálódtak, úgy, hogy autómatikusan támaszkodnak az ember szoltáltatta szabályokra...

Ellenben még mindíg messze vannak attól, hogy önállóan kidolgozzanak célokat, és önállóan kidolgozzák a célok eléréséhez szükséges cselelkedeteket! Egy vadászkutya sem fog magától vadászni, ha nem tanítják arra... (Legalábbis nem fogja odavinni az emberhez a tetemet...)

Nemtudom mit ne lehetne megértein az állatok gondolatain!
Én a macskám gondolatait tökéletesen ki tudom következtetni, és ezt Ő rettentően élvezi! Van persze néhány jel amit autómatikusan alkalmaz, de rettentően örül, hogy nem kell sokat küzdenie a meghallgattatottságért!

A tudatos gondolkodás alatt azt értem, hogy arra gondol amire akar!!! Ezt egy állat nem képes megtenni! Minden cselekedete mögött (pontosan ahogy Te mondod) van valami érzelem, kiváltó inger!!! Ha nincs célja azzal, hogy kimenjen, eszébe sincs kimenni! (Nem azért mert nem akar, hanem azért mert egyszerűen nem tud az eszébejutni.)
Von le következtetéseket, de csak akkor ha annak oka van, vagy azzal valamit el is ér! Nem fog leülni és elmorfondírozni azon, hogy legközelebb így és így fogom letámadni az egeret, hanem legközelebb leglfeljebb így és így támadja le az egeret, de semmiféle előre megfontolt szándék nincs az effélék mögött!
Nincs az állatoknak akkora agytérfogata, hogy egy tudatos gondolat végigfusson rajta!
Az állatoknak vannak gondolataik, amelyeket a génjeik és a környezet hatásai hoznak össze, de nem képes beindítani a következtetési mechanizmust kiváltó inger nélkül!
Gyakorlatilag nincs szabad akarata, mert minden godnolata függ a környezetétől!
Nem jutsz Te sem a kutyáid eszébe amíg nem vagy otthon! Amint meghallják, hogy közelgsz, egyből asszociálnak, és már kapásból lelkesek és éhesek is lesznek, de amíg nem hallják meg a közeledést, nem jut eszükbe, hogy közeledhetne is valaki! (Tök fölösleges is lenne...)