Keresés

On.

Mindenesetre nem említettél olyan példát a tudatos cselekedetre, amit nem érzelmi motiváció előzött meg.

Aztán hadd mondjak én is egy példát a tudatosan felhasznált ismeretanyag, emlékezésre, amit bajkeverés formájában hozott létra a múltkor említett anyamacska.

Amikor a szomszédhoz került legelőször az említett macsek, azonnal barátkozni akartam velem, mert megrögzött állat-barátkozó vagyok. Eleinte méltóságteljesen kitért minden simogatási kisérlet elől, majd hirtelem minden előzmény és indok nélkül elkezdett nagyon hízelgő lenni irányonban.
Azonban ez csak látszara volt ok nélkül. Ugyanis maximálisan próbára tette érzelmeim "őszinteségét".
Ugyanis amikor elmentem az ajtójuk előtt a kutyáimmal (mindig pórázon tarva őket!) nagyon TUDATOSAN igyekezett bevasalni rajtam a símogatási adagokat.
Ugy gondolta, ha a kutyák mögött megteszem, akkor a szemük láttára is "kutya kötelességem"!
Egyáltalán nem zavarta, hogy az ebkéim körme alatt szikrázott a beton, a hangjuktól zengett a bérház, biztonsága teljes tudatában,- hogy ha már felvállaltam a barátságot, az kötelez - igyekezett a lábamhoz dörgölődzni.

Esküszöm, hogy kajánul nézett rám, hogy egyik kezem sem szabad a símogatásra !

Kiváncsi vagyok, itt milyen ösztönök működhettek?

oncogito

Mi a szeretet!
Annak a "tudata", hogy az a dolog amit az illető szeret, az neki jó!
Egy macskánál ez tudattalanul jelentkezik, mert kell neki egy inger, hogy odamennyen hozzád, és elkezdjen a kezeid közé furakodni!

Egy állat nem képes az emlékeit tudatosan felhasználni cselekvései során!
(Felhasználja a tapasztalatait természetesen, de az, hogy ezt megteszi, még nem jelenti azt, hogy végig is gondolta azok közvetlen következményeit és előzményeit...)

A macskák szellemi képességeit pontosan a körülményekhez mérem!!! Ezért mondom, hogy nem képesek megsértődni!!!

A tudatosság mércéje tényleg nem az ember!!!
A tudatosság vagy fennáll vagy nem!
Az állatok nagyrészénél nem. (Kiv.: majom, delfin, stb...)

A macskának van esze! Gondolkodik is! Csak azt nem tudatosan teszi!!!

Szerinted, a macska végiggondolja milyen szögből a legideálisabb lecsapni az egérre??? (Mert ha nem akkor azt sem teszi tudatosan, szerintem meg az a génjeiben van...)

A tudatos cselekvés (csak embernél lehet efféléről beszélni) nem feltétlen érzelmi motíváltsát eredménye! Sőt! Az érzelmi motiváltság cselekvései általában éppenhogy nem tudatosak!!! (Düh, szerelem, félelem, stb...)

Azt írtam, hogy a szeretet képessége tudatos cselekvéssorozatot hozhat létre.
Hogy az állításomat nem látod biztos talajon (azon túl, hogy én sem vagyok biztos soha semmiben) minden bizonnyal az az alapja, hogy megint az emberrel hasonlítod össze ezt a képességet.

Pedig a macskánál (is) fizikai, szellemi képességeihez, körülmény adta lehetőségeihez kell mérni. Igy azért más eredményre juthatunk.
Ismét csak azt tudom mondani, hogy a tudatosság mércéje nem az ember. Ha lehet magasabbrendü tudat, akkor létezhet alacsonyabbrendű is, de ez a meglétén nem változtat.
Ösztönök azok reflex-szerü cselekvések szerintem, amiknek semmiféle körülmény adta motivációjuk nincs a fizikain kívül.

Tehát pl. egy egér hirtelen felbukkanására legelőször ösztönszerüen cselekszik macska, ember egyaránt. Azonban a továbbiakban már tudatos a cselekvés, a fizikai, szellemi képességek összehangolásával.
A tudatos cselekvésnek azt hiszem mindig valamilyen érzelmi motiváltság az előzménye. (Természetesen az eddigiek alapján szvsz embernél és állatnál egyaránt.)
Ha tévedek, várom a lehengerlő cáfolatokat. :-)

oncogito