Keresés

Részletes keresés

Horgasz_Csaba Creative Commons License 2001-03-13 23:52:03 45
Kedves Freebird, nem gondoltál még arra, hogy talán érdemes lenne pszichológushoz fordulnod, aki segíthetne a megoldás megtalálásában? Nincs értelme tovább várnod! Ha nem tudod, hogyan találhatnál szakembert, írj egy emilt, és megpróbálok segíteni!
Szia, Csaba
A hozzászólás:
FreeBird Creative Commons License 2001-03-13 08:56:14 43
Szia Csaba!

Valószínű nem túl általános a problémám, de hátha okulnak mások is belőle!

27 éves srác vagyok, és nem igazán találom a helyem a világban. Kérdéses az is hogy egyáltalán van-e helyem? Elég összetett a problémám de belevágok, hátha valamit segíthetsz kibogozni belőle. Egyik fő gondom hogy szörnyen elszigetelt és egyedülvaló vagyok. Minden értelemben. Én nem kicsit, hanem nagyon más vagyok mint a többiek. Egy ideig csak természetesen éltem az életemet, de idővel mások visszajelzései által és ahogy átgondoltam az életemet, rájöttem hogy én nem vagyok normális.
Az elejétől: már gyerekkoromban sem illeszkedtem bele a közösségbe, mindíg külön utakon jártam. Inkább külön játszottam a többiektől és különcségem miatt ki voltam téve mások csúfolkodásának is. Nagyon kevés barátom volt, és nem sikerült egyetlenegy lánnyal sem összeismerkednem. Kimaradtak az életemből a bulik, a "haverok", és még csak nem is hiányoztak. Később még a főiskola végén sem tudtam hogy mi lesz belőlem. Most már dolgozom és nem vagyok megelégedve a munkámmal, de a legjobban az aggaszt, hogy sosem volt barátnőm. Komolyan irigylem azokat akiknek csak az a gondjuk már hogy melyiket válasszák a két barátnő (vagy barát) közül. Én el sem jutok soha a kapcsolatteremtésig. Közben sokan nem értették a viselkedésemet és döntéseimet, és ezért elmarasztaltak. Tudom hogy nincs igazuk, de még mindíg könnyebb azt elhinni hogy én tévedek és nem a nagytöbbség. Most már nem tudom mihez is kezdjek a jövővel. Úgy érzem hogy teljességgel alkalmatlan vagyok az életre. Vannak persze jobb pillanataim is, de átgondolva eddigi életem mindíg az utóbbi kijelentésre jutok.
Nem sajnáltatni akarom magam, csak élő például szolgálok arra, milyen mikor valaki már nem találja helyét a világban.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!