Keresés

"Amugy meg ez teljesen igaz. A tudomany is mindenfele elofeltevesekre epul, meg tobbek kozott arra a feltetelezesre, hogy ha megcsinalsz egy kiserletet 100-szor azonos eredmennyel, akkor 101-szerre is ugyanaz fog kijonni."

Ez egyáltalán nem igaz. A tudomány előfelteveésekre épül és megvizsgálaja, hogy egy-egy előfeltevésből kiindulva mennyire írható le - a lehető legjobban - a _valóság_. Olykor ez nem megy elsőre, de a módszer bevált.

Kicsit profánabbul:

A tudomány segítségével lehet hidat (és sok minden mást is) építeni. Még akkor is ha egy-egy híd a hibás előfeltevések miatt összeomlik.
Vallási alapon nem. Legalábbis ha lenne egy "tudományos" és egy "vallásos" alapon épülő híd, akkor az előzőt választanám. (Ez persze nem jelenti azt, hogy másra nem "jó" a vallás).

ON

Pasa

masreszt viszont, eszkozeiben nem teljesen tiszta a film. az utazas megtortentere igenis van bizonyitek, legalabbis a kivulallo nezo szamara. egyreszt az, h rendkivul latvanyos jelenetek sorozatan at _megmutatjak_ nekunk, masreszt, h a videokamera, bar nem rogzitett semmit, de azt mittomen hany oran keresztul rogzitette, es ezt a tenyeket eltitkolo bizottsagon kivul csak a nezo tudja. ilyen tudas birtokaban persze mar konnyu a filmbeli hitetlenkedoket hulyeknek tekinteni, es ezzel parhuzamosan a nezok egy reszeben valoban elindulhat vmi olyas gondolat, h akkor talan az istenhit sem feltetlenul alapul puszta kitalaciora. ami termeszetesen gatlastalan csusztatas, hiszen az emberek donto tobbsegenek hite nem szemelyes megtapasztalasbol, hanem egyszeruen neveltetesukbol fakad.

Szerintem jut rá vagy 8 is. Ráadásul az utolsó 8, aminek azért van némi jelentősége.

Amugy meg ez teljesen igaz. A tudomany is mindenfele elofeltevesekre epul, meg tobbek kozott arra a feltetelezesre, hogy ha megcsinalsz egy kiserletet 100-szor azonos eredmennyel, akkor 101-szerre is ugyanaz fog kijonni.

Ebben persze egyetértünk, csakhogy engem éppen az dühített fel, hogy egy teljesen elképzelhetetlen szituációt (ami a könyvben - nem olvastam - biztos nagyon izgalmasan és mondanivalóban bővelkedően volt megírva) használtak fel ara, hogy a tudomány és a vallás közé egyenlőséget tegyenek, holott az egyiknek éppen az örök kételkedés a másiknak meg az örök igazságok szajkózása a sajátja.

És tényleg nem akarom az ügyeletes faszfej szerepét átvenni, de nekem komoly gondjaim voltak egy másik sokat dicsért filmmel, a Dark Cityvel is. Amikor először láttam, lemaradtam az első néhány percről, már a bukszáját kereste a csávó, mikor bekapcsolódtam, és egész jól szórakoztam. Aztán derült ki, hogy ezek a barmok az egész sztorit elmesélik a legelején, nyílván, hogy azok se csalódjanak, akiknek esetleg nincs fölös 90 percük egy filmre. Ez olyan, mintha egy Agatha Christie történet elején elmesélnék, ki lesz a gyilkos.

Nem latom be, hogy arra lenne kihegyezve. Egy kis mellekszal foglalkozik ezzel, a ket orabol talan 5 perc sem jut ra.

> csupán hit kérdése,

Amugy meg ez teljesen igaz. A tudomany is mindenfele elofeltevesekre epul, meg tobbek kozott arra a feltetelezesre, hogy ha megcsinalsz egy kiserletet 100-szor azonos eredmennyel, akkor 101-szerre is ugyanaz fog kijonni.

>s akkor már maradjuk inkább istennél, az legalább megváltást ígér.

Mar amelyik, felo hogy a megvaltosok kisebbsegben vannak. ;-)

Pasa