|
|
 |
tama_i
2001-02-25 15:06:30
|
198
|
Kedves Perdix,
Igaz csak külső szemlélőként de követtem történetedet és azért is tetszik mert igencsak emberközeli. Valahogy az illuzió lerombolásában
a volt ? partnered is közrejátszik...
Ha a jó el tudta fogadni, akkor tényekkel mért nem lehet tényszerüen szembesülni? kulturált emberek meg tudják választani a stilus és a pillanatot, MÁR HA akarják ! Itt talán most nem arról van szó, és ne próbáld meg beleérezni azt ami már igen valószinű, nincs...
Még egy dolog. Voltam hasonló helyzetben 20 évvel ezelőtt, ne hidd hogy a férjed nem tudja, vagy legalább jó közelitéssel nem érzi mi zajlik/zajlott körülötted, valószinűleg hagyta kifutni a dolgot... Amugy mi mást tehetett volna ?!
Most állitson választás elé ?! Ez biztosan nem jó diplomáciai lépés. Egy idő után ezek a dolgok befejeződnek. De amit leirtál, a magad által átéltekről, tisztelet érte. Nagyon még csak nem zskadtál el a valóságtól. Lehet, hogy megfordult a fejedben a változtatás lehetősége , komolyan, de ha egyszer ugy alakult volna hogy lépni kell,
megtetted volna ?
Ha annyira komolyan gondolta volna , nem lépett volna ilyen szégyenteljesen le...
Azt hiszem a külvilág irigységétől nyugodtan el lehet tekinteni, ez a TE életed !
Mindenesetre tanulságos a történeted , mondjuk a férfiaknak is, hogy mondjuk mit él át egy nő, ebben a helyzetben és nem minden fekete fehér az életben, számtalan körülmény és szempont befolyásolja az emberek viselkedését és döntését.
Sajnos ezért van, hogy néha képtelenek vagyunk befolyásolni az események menetét, pedig logikusnak tűnik , nekünk, de nem biztos hogy a maásik félnek is...
Talpra fogsz állni, csak sajnos ez nem könnyü időszak az életedben, Sok sikert hozzá! |
|
 |
Gentleman Looser
2001-02-25 09:52:52
|
197
|
| En azt hiszem, ezt kar es nem is lehet kommentalni. Magaert beszel, minden benne van, ami pro es kontra. A gyavasag es a batorsag. A "regi sztori", az onmagat simetlo tortenelem, hogy csodak pedig nincsenek. Ha neves szineszekkel Hollywoodban leforgatnak, tuti Oscar-varomanyos lenne, mint minden nem happyenddel vegzodo szerelmi-drama. Es ezzel most nem minositeni akartam egyik iranyba se a dolgot. Nem tudok egyelore, talan nem is akarok magamnak tanulsagot leszurni. Talan mer elore lathato volt, es az osszes ilyen jellegu kapcsolat 99%-a igy vegzodik, nem pedig nagy es boldog osszeborulasban. Bar azert ez az "anya helyett ismet no lettem" erzes es elvarasok (pl. a ferjjel szemben) elgondolkodtato es pozitiv. |
|
A hozzászólás:
 |
perdix
2001-02-25 01:20:05
|
195
|
Megpróbálok válaszolni a felvetett gondolatokra!
Én e kapcsolat az elejen nem gondolkoztam.. ugyanis nem volt rá időm! Én ebbe a szerelembe egyszerüen beleestem,mintha egy szakadék szélén álltam volna. Igazi lángoló, szenvedélyes szerelem volt.. izzott. lángolt.. és elégett. Az elején.. bennem fel sem merült a véglegesség gondolata! Ő volt a Titkos kedves! De annyira mondta.. hogy véglegesiteni kellene a kapcsolatot.. és ő ezt komolyan gondolta. Én pedig elkezdtem felmérni.. hogyan tudok kilépni a régiből ugy, hogy lehetőleg minél kevesebb sérülést okozzak a családomnak!
Ugy szerettem volna befejezni, hogy kimondja, hogy ne folytassuk.. de nem ez történt! Egyszerüen kikapcsolta a számomat a telefonjáról, nem ir, és nem hiv fel! Ezt nem tartom egyébként korrekt dolognak! Ha mégis tudok vele beszélni.. akkor a szavaiban felfedezek valamit.. ami reményt ad nekem.. de lehet, hogy csak ezt akarom hallani!
Itthon nem voltam a régi! Ideges voltam, csücsültem a mobilon, elhajtottam a gyereket ha problémája volt.. sőt azt is mondtam, hogy elmegyek világgá. A párom.. nem tudom mit tud, de azt biztos, hogy érezte.. valami nem stimmel. Mondtam neki.. hogy ha nem hajlandó pl. normális ruhákban járni.. esetleg megpróbálhatjuk külön is! Nem akarok odáig eljutni, hogy a gyerekek.. az öltözködésük miatt szégyelljék az ősüket. Most vettünk néhány uj cuccot, és határozottabban jobb ránézni.
Az hogy volt valaki.. nem vallom be soha! Minek? már elmult.. azaz, már nincs.. és minek bántsam vele? Gyávaság? Féltés? Nem tudom.. de annyira nem rossz a "régi kerékvágás".
Kékség! Nem bántam meg! Most ebben a percekben még sirni tudnék, ha rágondolok.. de szép volt... gyönyörü volt! Megváltoztatott.. és ez nem biztos hogy baj! Kikerültem az "anyuka szerepből" és az határozottan jó... de most még rossz.
Aztán volt még egy zavaró körülmény.. a 10 év.. ami csak 9 de igy volt egyszerübb. Szóval hosszu távon ez biztos nagyon-nagy probléma lett volna.
Lopott órák? Igen örülnék neki.. mert egy kicsit más, mint a megszokott életem. Jó lenne.. még azért ezt nem adtam fel. Van egy gonosz démonom! Ez a valaki a mobilomra állandóan smseket küldözget, hogy a Titkos Kedves csak kinevet a hátam mögött.. stb. ASzóval ez nem igaz.. de bennem mégis elültette a bizalmatlanság csiráját! Olyan mintha valaki csppenként arzént adagolna nekem! Egyébként valószinüleg e emiatt vesztünk össze.. de ezt nem tudom pontosan! Ezcsak egy kis adalék a külvilág irigységére! |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|