|
|
|
|
 |
jedi1
2001-02-17 17:15:20
|
45
|
Őszinteség,vagy igazmondás...Nem értem miért kell különválasztani.
Mindenesetre érdekes volt a példád.Ha valamiért nem mondhatom el az igazat ugy ahogy szeretném,az álltalában azért van mert rám kényszerítik.A kényszerítést idézőjelbe rakva értem.Én is tagadtam már le kollégát,aki nem akart találkozni bizonyos emberekkel.Nekem sok közöm nem volt az ügyeihez,de megkért hogy húzzam ki a bajból.
Szenvedtem ettől a szereptől,de végülis az ember néha olyasmit is megtesz másokért ami nem túl szép,és hálás feladat. |
|
A hozzászólás:
 |
CHARLI
2001-02-17 17:03:14
|
44
|
jedi1, figyelmetlen voltál.
a kérdés úgy szólt, hogy lehe-e életcél az igazmondás.
Mert az őszinteséghez hozzátartozik az is, hogy olyankor is elmondod az igazat, mikor nem kérdeznek-egyszerüen, mert mérlegelve úgy gondolod, hogy el kell mondani. Erre én nem vállalkoznék, mert akkor már tényleg lehetetlen élni.
Amiben nagyon egyet tudok érteni Zs4zet-el, az (következik egy, kettő közhely), hogy azért jó igazat mondani, mert jól tudod ezek után érezni magad a bőrödben (na meg könnyebb is észben tartani).
Persze, hogy mindannyiunkat úgy nveltek, hogy igazat mondjunk, de aztán az érvényesülés és egyéb apróságok miatt lassan megtanulunk khm... mellébeszélni.
Nem tudom elfelejteni, amikor a vállalkozásom egy nehéz időszakában a titkárnő egy idő után szinte felmondott, nem birta, hogy folyamatosan ki kellett találjon meséket, hogy miért nem vagyok elérhető telefonon bizonyos embereknek. Egyszerüen tiltakozott a lelkiismerete ez ellen... Én sem tapsoltam neki, de (akkor) elfogadhatónak tartottam. Most nem. |
|
Előzmény:
 |
jedi1
2001-02-17 16:21:51
|
40
|
Na most nagyon gáláns leszek,és mégis őszinte!Szerintem ha van piros szoknyád,az biztosan jól áll neked.:-)))
Visszatérve kicsit a topicnyitó kérdésére,nálam pl.nem életcél az őszinteség.Adja magát.Erre neveltek.Ráadásul én még nagyon rátarti vagyok ilyen téren.
De azért nem vagyok szent,pl. szoktam blöffölni.Az vajon hazugság?:-)
Hogy a hallgatás mennyire tartozik bele a hazugság fogalmába az nehéz kérdés.De pl. velem előfordul hogy olyasmire kérdeznek rá,amiről nem beszélhetek.Ilyenkor hallgatok,vagy azt mondom,bocs nem tudom.Pedig tudom.Most hazudtam?Ha valakinek az érdekét fontosabbnak tartom,mint más kíváncsiságát?Apró érdekességek ezek.
A valódi hazudozásról van némi fogalmam.Az egyik ismerősöm révén.Mindenkinek megigér fűt-fát,aztán mikor számonkérik rajta,akkor jönnek a kibúvó dumák.Se vége se hossza.Tán már ha akarna se tudna leállni.Örülök hogy nem igy élek. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|