Keresés

Részletes keresés

jedi1 Creative Commons License 2001-02-17 16:21:51 40
Na most nagyon gáláns leszek,és mégis őszinte!Szerintem ha van piros szoknyád,az biztosan jól áll neked.:-)))
Visszatérve kicsit a topicnyitó kérdésére,nálam pl.nem életcél az őszinteség.Adja magát.Erre neveltek.Ráadásul én még nagyon rátarti vagyok ilyen téren.
De azért nem vagyok szent,pl. szoktam blöffölni.Az vajon hazugság?:-)
Hogy a hallgatás mennyire tartozik bele a hazugság fogalmába az nehéz kérdés.De pl. velem előfordul hogy olyasmire kérdeznek rá,amiről nem beszélhetek.Ilyenkor hallgatok,vagy azt mondom,bocs nem tudom.Pedig tudom.Most hazudtam?Ha valakinek az érdekét fontosabbnak tartom,mint más kíváncsiságát?Apró érdekességek ezek.
A valódi hazudozásról van némi fogalmam.Az egyik ismerősöm révén.Mindenkinek megigér fűt-fát,aztán mikor számonkérik rajta,akkor jönnek a kibúvó dumák.Se vége se hossza.Tán már ha akarna se tudna leállni.Örülök hogy nem igy élek.
A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2001-02-17 15:51:35 36

Maradjunk a piros szoknyánál. Ugyanis olyanom van :) Pontosan azért kérdezem meg mondjuk tőled, mert tudom, hogy megmondod őszintén(!), ha előnyös, ha előnytelen. Ez természetesen feltételezi, hogy ismerem az ízlésed, s megbízom az értékítéletedben. Ez többnyire bizonytalanság esetén kérdéses, ha nem vagyok meggyőzödve arról, hogy valóban illik-e rám az a darab. De! Mikor már rajtam van, s szembejön velem GipszJakab, akkor ő hiába fogja azt mondani, hogy naneezrémes, mert akkor az én döntésem támogatja egy számomra mérvadó vélemény, s így már elengedem a megjegyzését.
Fenti esetet bármire analóg lehet alkalmazni!
Ezért, ha egy illető azt mondja valamire, amit tettem, hogy szamárság, akkor elmerengek fölötte, s elfogadom, ha magam is úgy érzem. Sőt, igyekszem legközelebb nem lépni abba a gödörbe. Ez persze nem mindig sikerül.

Az pedig teljesen általános, hogy az emberek a kéretlen kritikát nehezen tűrik. A kértet is. Azzal együtt, hogy ők esetleg szívesen kritizálnak. Hogy konkrétabb legyek: biztosan Te is ismersz olyan pletykás kollégát, szomszédot, aki "kibeszéli" az összes ismerőst. De ha róla esik szó, akkor olyan lesz, mint a felfuvalkodott varangy.
Találó, amit írtál: hogyan áll hozzád általában. Ezen sok múlik. Bár egy idegen megjegyzésén is elgondolkozom, ha úgy érzem, hogy van valóságalapja. De egy nem túl jóindulatú embertől esetleg a jó megjegyzését is csak a szokásos izélgetések közé sorolom. (Azért azt a véleményt sem dobom ki rögtön :)

Előzmény:
jedi1 Creative Commons License 2001-02-17 15:28:20 35
Érdekes kérdés hogy kinek a véleménye lehet mérvadó.Mivel énnekem se számít mindenkié.De olyan szélsőségbe sem esek,mint páran,akinek semmi rosszat nem lehet mondani,mert nem bírja a kis érzékeny lelkük.Ezek az emberek aztán rendszerint nagy szeretettel mondogatnak oda másoknak.
Szóval,én azokra figyelek oda,akikről sejtem,hogy a negatív kritikájuk valóban csupán őszinteség,és nem egyszerűen csak rúgni akarnak egyet belém.Ezt pedig abbol szűröm le,hogy hogyan áll hozzám az illető ÁLTALÁBAN!Aki folyton csak cseszeget,az aligha akarhat jót.Aki egyébként korrekt,és normális,az el tudja érni,hogy egy kevésbé szimpi véleményét is elfogadjam,de legalábbis átgondoljam.
Egyébként a legtöbb vélemény nagyon szubjektív.Ha tőlem megkérdezed hogy jól áll e neked a piros szoknya,és nekem nem tetszik,akkor én azt mondom hogy nem áll jól.De attól még jól állhat a többség szemében.Most akkor ha én a többségtől eltérő véleményt mondtam,de őszintét,akkor meg kell kövezni?Mert gyakran ez történik.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!